● news.bsdnet.hu

A Bizottság álláspontja szerint a magyar kiskereskedelmi adórendszerellentétesaz Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. és 54. cikkével. Ezek a jogszabályhelyek a letelepedés szabadságát védik. A jelenlegi hazai szabályozás magas és meredeken progresszív adókulcsokat vet ki a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi vállalatok árbevételére. Ezek a cégek jellemzően integrált vagy kapcsolt vállalkozásként működnek. Ennek következtében az összesített forgalmuk után a legmagasabb adósávba esnek. Ezzel szemben a nagy hazai kiskereskedők gyakranfranchise-rendszerbentevékenykednek. Forgalmukat adózási szempontból nem vonják össze, így lényegesen alacsonyabb adókulcsok vonatkoznak rájuk. A Bizottság szerint ez az eltérő elbánásdiszkriminatív piaci környezetetteremt. A brüsszeli testület arra is rámutatott, hogy a rendszer gyakorlatilag megakadályozza a külföldi tulajdonú vállalatokat a működésük átszervezésében. Így esélyük sincs az adóteher csökkentésére. Még ha egy integrált láncot különálló cégekre bontanának is, azokat a törvény továbbra iskapcsolt vállalkozásnak minősítené.Ennek eredményeként a forgalmukat továbbra is összesítenék. A Bizottság2024 októberében és 2025 júniusában is hivatalos felszólítást küldöttMagyarországnak. Budapest azonban tagadta a jogsértést, és nem szüntette meg a vitatott adórendszert. Ráadásul a magyar kormány nem teljesítette a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettségét sem. Ez a 2022-ben bevezetett kiskereskedelmi pótadó fokozatos kivezetését irányozta elő. Az Independent Retail Europe érdekvédelmi szervezet üdvözölte a bírósági eljárás megindítását. Álláspontjuk szerint a magyar szabályozásstrukturális egyenlőtlenségetteremt a hazai és a külföldi szereplők között. Emellett feldarabolja az egységes európai piacot, és hátrányosan érinti a határokon átnyúló kereskedelmi tevékenységet. Mindez a magasabb árakon keresztül végső soron a magyar fogyasztóknak is kárt okoz. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images