● news.bsdnet.hu

2026. május 26-án a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös konferenciáján a szőlő- és borágazat legégetőbb kihívásait vették górcső alá. A rendezvény rámutatott: az éghajlatváltozás és az új betegségek miatt a szektor fennmaradása ma az innováción és a szakmai összefogáson múlik. A Herman Ottó Konferencia Központban tartott Fókuszban a klímaváltozás elnevezésű szakmai rendezvényen Brazsil Dávid , a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a szőlő és a bor tradicionális világa földrengésszerű változásokon megy keresztül. Meglátása szerint az előttünk álló 5-10 év változásai sokkal radikálisabbak lesznek, mint az előző háromszáz év eseményei . Pesti Csaba , a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében ehhez kapcsolódóan a Nemzeti KAP-hálózat uniós támogatásból működő rendszerének fontosságát emelte ki, amely elengedhetetlen a Közös Agrárpolitika hazai megvalósításához. A kiszámíthatatlan természeti viszonyokról Fieszl Csaba , a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének vezetője beszélt köszöntőjében: „ Pár hónapja, amikor egyeztettük ennek a konferenciának a megszervezését, még nem tudtuk, milyen tavaszunk lesz. Most már látjuk, mekkora fagykárt szenvedtek el a gyümölcs- és szőlő ültetvényeink. Nem csak a klímaváltozás, hanem a kártevők megjelenése és felszaporodása is olyan kihívások elé állítanak, amiknek nem biztos, hogy minden esetben meg tudunk felelni. Fontos az azonnali, tudással alátámasztott reagálás.” Bartholy Judit , az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének professzora előadásában rávilágított , hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli fenyegetés. A globális átlaghőmérséklet emelkedése már meghaladta az 1 °C-ot az iparosodás előtti szinthez képest, és az utóbbi években átmenetileg az 1,5 °C-os küszöb közelébe, illetve fölé is került. A Kárpát-medencében a melegedés az átlagosnál erőteljesebb lehet: magas kibocsátású, pesszimista forgatókönyvek szerint a 21. század végére, különösen a nyári időszakban, akár az 5–6 °C-os hőmérséklet-emelkedést is elérheti. A permafroszt olvadása szintén komoly kockázat, mert a fagyott talajban tárolt szerves anyag bomlásnak indulhat, és szén-dioxid, illetve oxigénszegény körülmények között metán szabadulhat fel. A metán 100 éves időtávon nagyjából 27–30-szor erősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxidnál. Magyarországon mindez elsősorban gyakoribb és tartósabb hőhullámokban, fokozódó aszálykockázatban, vízhiányban, valamint hevesebb zivatarokban, felhőszakadásokban és viharos időjárási helyzetekben jelentkezhet. A magyar szőlő- és borágazatnak az összehangolt, tudományos alapokon nyugvó közösségi összefogás az egyetlen járható útja – Fotó: Unsplash A megváltozott klíma új ellenségeket is hozott. Molnár Ákos , a HNT szőlészeti szekciójának elnöke a Flavescence dorée (FD) fitoplazma okozta járványról tartott előadást . A Scaphoideus titanus kabóca által terjesztett, gyógyíthatatlan betegség miatt a körülhatárolt hazai területek aránya rohamosan nő. Az akcióterv részeként elengedhetetlen: a drónos felderítés és a sárga színcsapdák alkalmazása, a szigorú melegvizes szaporítóanyag-ellenőrzés kapacitásának növelése, a fertőzött, nem művelt ültetvények azonnali, radikális felszámolása. A túlélés másik zálogáról Koch Csaba borász beszélt , aki az innovatív, rezisztens (Piwi) szőlőfajták nemesítésében látja a jövőt. Ezek a fajták a hagyományos évi 10-14 permetezés helyett mindössze 2-3 kezelést igényelnek, ami óriási költségmegtakarítást és környezetvédelmi előnyt jelent. Bár hazánk egykor a nemesítés élvonalába tartozott (pl. Bianca, Irsai Olivér), a fogyasztói szokások merevsége miatt az új fajták piaci bevezetése ma még nehézségekbe ütközik. A szakmai nap zárásaként Brazsil Dávid moderálásával tartottak kerekasztal-beszélgetést, ahol a hazai borászatok képviselői a technológiai és piaci kihívásokról vitáztak. A beszélgetés résztvevői aggasztó képet festettek az ágazat valós helyzetéről. A klímaváltozás azonnali, pincében jelentkező hatásairól Lamport József beszélt. A Thummerer Pincészet főborásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás egyik legérzékelhetőbb borászati következménye a szüret idején tapasztalható sav-cukor arányok eltolódása. Szerinte ez ma már kardinális kérdés. A piaci trendek és a természeti erőforrások szűkülésének kettősségére ifj. Babits László (Babits Pincészet) hívta fel a figyelmet: „ A fogyasztók a frissebb, gyümölcsösebb, alacsonyabb alkoholtartalmú borokat keresik, és ehhez a termelésben is nekünk igazodnunk kell” . A tokaji borász hozzátette, az öntözés megoldása a minőség garantálásának megkerülhetetlen feltétele lett a szárazság miatt. A felzárkózás és a megújulás pénzügyi korlátaira Koch Csaba borász mutatott rá, aki nyíltan beszélt az ágazat versenyképességi hiányosságairól: „Nemcsak a magyar ágazatban, hanem világszinten is versenyképesség-fokozásra van szükség, ehhez azonban az ágazat részéről idehaza rengeteg dolog hiányzik.” Ahogy az a konferencia egészén elhangzott: egyedül senki sem tudja megoldani ezeket a kihívásokat , a magyar szőlő- és borágazatnak az összehangolt, tudományos alapokon nyugvó közösségi összefogás az egyetlen járható útja. Forrás: NAK / www.videktamogato.hu Indexkép: unsplash.com