● news.bsdnet.hu

Évről évre visszatér a fenyegetés, 1901 óta a tavalyi volt a legszárazabb június Magyarországon, és az ország tíz legmelegebb évének mindegyike a 2000-es évekre esett. Az aszály immár nemcsak a következő generációkat fenyegeti, hanem a jelen élelemtermelését is. Ehhez képest sokkal kevesebbet hallunk a klímaváltozás elleni küzdelemről, Európában új, háborús divat szorította háttérbe. A Magyar Nemzeti Bank azonban tovább dolgozik, de alig ismert, hogy módja is van védelmezni a magyarok jövőjét. A globális átlaghőmérséklet továbbra is a kritikus 1,5 fokos küszöbérték körül ingadozik, ezért az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése változatlanul alapvető fontosságú – figyelmeztet az MNB friss Zöld pénzügyi jelentése . – emlékeztet a nyilvánvalóra az MNB. Hogy a nyilvánvalóra figyelmeztetni kell, annak az az oka, hogy a korábbi minden egyebet háttérbe szorító fogadkozásokat követően Európában is komoly „zavar keletkezett az erőben”. Az uniós fenntartható pénzügyi szabályozást az elmúlt időszakban egymással párhuzamosan érvényesülő, részben eltérő irányú folyamatok alakították, és ez a kettősség a következő időszakban is érezteti hatását. A keretrendszer jelenlegi fejlődési szakaszában egyszerre jelennek meg a versenyképesség javítását célzó egyszerűsítési és tehercsökkentési törekvések, valamint a szabályozás mélyítését és koherenciáját erősítő intézkedések. Lefordítva: csinálják is, meg nem is. Ez már nem az MNB-jelentés: a lecsúszó európai autóiparban visszatérően panaszkodnak a következetlenségekre, bucskázásokra, visszafordulásokra és zavarra. Az MNB ugyanakkor: csinálja. Ami a jegybank számára lehetőséget teremt, hogy komolyan beleszóljon a folyamatokba, az az, hogy felügyelőként és szabályozóként komoly irányító szerepet játszhat a pénzek mozgatói közt és a zöld irányba csatornázzon egyre több pénzt. A nemzetközi pénzügyi szervezetek minden eddiginél nagyobb prioritást adnak a fenntarthatósági átmenet támogatásának, a klímakockázatok feltérképezésének és kezelésének, összességében az egész pénzügyi rendszer zöldítésének – írják. De mit tesznek konkrétan? A jó hír: a zöldátalakulást képes kezelni a magyar bankrendszer a jegybank rövid távú klímastressztesztjének eredményei alapján. A rosszabb, hogy a bankok pénze nagyobbrészt továbbra is magas üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységeket finanszíroz. Tennivaló bőven van, ez európai színtéren is jól kirajzolódik, hogy az átalakulásnak nem kevés a rizikója, tovább kell fejleszteni ezért többek között a banki kockázatkezelési gyakorlatokat. A banki portfóliókban a zöldágazatok előtérbe helyezését, és ezáltal a klíma- és környezeti kockázatok mérséklését, az MNB bővített, újabb egy évvel meghosszabbított Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény (TKK) programja immár még szélesebb körben támogatja – jelenti a jegybank.