● news.bsdnet.hu

Sopov Ildikó bejelentette, hoyg a kézfeltartásos szavazás után 6 igen és 2 tartózkodás mellett az Európai Ügyek bizottságában támogattak Orbán Anita külügyminiszteri kinevezését. A migrációs paktummal kapcsolatos kérdésre úgy reagált Orbán Anita, hogy részletezte az azzal kapcsolatos elvárásokat. Elsőként fontosnak tartotta kiemelni, hogyez elsősorban egy megerősített, erősebb digitális rendszerekkel és vizsgálatokkal is megtámogatott határvédelmet jelent. A paktum lényege, hogy amely tagállamokban nagyobb a migrációból fakadó nyomás, azoknak a többi EU-s ország valamilyen formában támogatást nyújtson, akár bizonyos mennyiségű bevándorló befogadásával, anyagi vagy képességbeli felajánlásokkal. Orbán Anita Boka János kérdéseire azt válaszolta az Európai Tanácsban egyhangúságot igénylő döntésekkel kapcsolatban, hogymindenhol úgy fognak eljárni, hogy ne szűköljön Magyarország döntéstere és érdemben tudjon beleszólni a döntések alakulásában. Az ukrán 90 milliárdos hitellel kapcsolatban azt mondta meg fogják vizsgálni, hogy a kimaradás ellenére van-e valami módja annak, hogyMagyarországra bármilyen anyagi kötelezettséget terheljen, és ha fenn áll ilyen lehetőség, akkor fognak lépéseket tenni ellene. Erre a jelenlegi hitelkonstrukció mellett nincs ismert kockázat. A SAFE-hitellel kapcsolatban is kérdezték a leendő külügyminisztert, amelyből az előző kormány közel 17 milliárd eurót igényelt az EU-s közös kölcsönfelvételből.Az erről benyújtott tervet a Bizottság utolsóként bírálja, de a tervet egyelőre nem láthatta a Tisza vezetése.Az ügyben a leendő honvédelmi miniszternek, Ruszin-Szendi Romulusznak is nagy szerepe lesz. Egy jelentős ferdítéssel arról is kapott Orbán Anita kérdést, hogy mi a véleményük arról, hogy a európai uniós jelzéssel bíró katonák menjenek Ukrajnába. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogytermészetesen nem fognak magyar katonák ilyesmi elképzelésekben részt venni. Juhász Hajnalka KDNP-s képviselő a migrációs paktum végrehajtásáról kérdezte Orbán Anitát, amelyről korábban Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy nem kell kvótarendszert elfogadni ésígy is véget lehet vetni a Magyarországra kiszabott napi egy millió eurós büntetésnek. A témát politikailag érzékenyként kezelte eddig a Tisza, azonban a gyakorlatban a legfontosabb feltétele az lenne, hogy az ország határaihoz érkező menekültek kérvényezhessék a menekülti státuszt. Bóka János volt Európai Ügyekért felelős miniszter teheti fel az első kérdést Orbán Anitának. Felszólalását egy megjegyzéssel kezdte, amelybensajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az EU-s ügyek elsősorban a miniszterelnökséghez kerülnek. Első kérdése az volt, hogy a Tisza-kormány támogatná-e, hogy a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban egyes területeken eltörölnék az egyhangúság szükségességét, és áttérjenek a minősített többségre. Ezt a lehetőséget többször felvetette az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen is, mivel ez a vártak szerint jelentősen megkönnyítené azt, hogy egységes külpolitikai lépéseket tehessen az EU. Egyes kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos álláspontját is kikérte a leendő külügyminiszternek, valamint arról kérdezte, hogyMagyarországnak szerinte be kell-e csatlakozni az Ukrajnának biztosított 90 milliárd eurós hiteltámogatásba. Végül pedigkérte a Tisza-kormány álláspontját az Európai Bizottság többéves pénzügyi kerettel (MFF), tehát a közös költségvetéssel kapcsolatos véleményét.Itt a tervek szerint egy átfogó strukturális átalakítás lesz, amelyről több cikkben már részletesen írtunk. Orbán Anita azt hangsúlyozta a Magyar külpolitika jövőjével kapcsolatban, hogyaz európai döntéshozásban nem botként fog a küllők között viselkedni, hanem sokkal inkább egy lesz a többi küllő között. A Fidesz-kormány idején elmondása szerint politikai fegyverként és a színház részeként használták az ország vétójogát, ezzel a gyakorlattal pedig fel fognak hagyni. Nem arról van szó, hogy ne kéne élni ezzel az eszközzel indokolt esetben, de fontos, hogyamikor Magyarország ehhez nyúl, azt okkal tegye. A leendő külügyminiszter azzal kezdte felszólalását, hogy eloszlassa azt a "rosszindulatú" híresztelést miszerint az Európai Unió azt várná Magyarországtól, hogy vita nélkül meghajoljon az érdekei előtt, és hogy a velük való együttműködés ártó volna. Elmondása szerint az EU annyit kér a források felszabadításáért, hogylegyen független igazságszolgáltatás, a közbeszerzések tiszták és ellenőrizhetőek legyenek, az uniós pénzek felhasználása átlátható legyen, és a közpénz ne veszítse el közpénz jellegét. Orbán Anita szerint erről szavazott Magyarország április 12-én, amikor ezeknek a forrásoknak a felszabadítását is kérték a választók. Három célt tűzött ki ennek érdekében: Orbán Anitaleendő külügyminiszter és miniszterelnök helyettes hétfőn reggel 8 órától az Európai Uniós ügyek bizottságán vesz részt meghallgatáson, ahol az EU-val kapcsolatos politikai elképzeléseiről kell beszámolnia. Az előzetes kommunikáció alapján egy az uniós szervekkel szorosabb, konstruktívabb politikára készül, egyúttal szorosabban visszaillesztve Magyarországot a nyugati szövetségi rendszerbe. Orbán Anita szombaton a Parlament alakülése után arról beszélt újságírói kérdésekre válaszolva, hogy a egy korszak lezárása és egy új korszak kezdete folyik, és számára pedig a formális munka kezdete ez. A választási győzelmet követő napokban Orbán Anita is részt vett a Magyarországnak járó, de jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós forrásokkal kapcsolatos egyeztetéseken, éscsütörtökön Rómába is ellátogatott, hogy együtt vegyen részt Magyar Péter miniszterelnökkel az Olaszországot vezető Giorgia Melonival tartott egyeztetésen. A meghallgatást a Bizottság elnökeSopov Ildikó Évavezeti, ésfeltehetően már szó lesz a brüsszeli Állandó Képviselet vezetéséről is. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd