● news.bsdnet.hu

A GKI az állami szférában tapasztalható keresetalakulást vizsgálta 2019 és 2025 között. Mint az intézet elemzésében közölte, ehhez fontos a közfinanszírozás alakulását is vizsgálni: „2019 és 2024 között a KSH adatai szerint a költségvetés egészségügyi és közbiztonsági kiadásai csökkentek (1,6-1,7 százalékponttal), ezzel szemben az oktatásé (+3,2 százalékpont) és a védelemé (+2,8 százalékpont) nőttek. Az előbbi a pedagógusbér emelés következménye, amihez az EU is hozzájárult/hozzájárul 2030-ig, összesen 735 milliárd Ft-tal (pedagógusonként átlag 5 millió Ft-tal).” Míg az orvosi bérek a 2021-es reformokat követően meredek emelkedést mutattak, addig az ápolók és asszisztensek reálkereset indexe jóval alacsonyabb (+39%) volt. Az orvosi bérfejlesztés dinamikája jelentősen magasabb volt, mint a szakdolgozói rétegé, az ágazaton belül ezért mélyült a kereseti szakadék és jelentős relatív bérfeszültséget alakult ki. Ez jól látszik a bérek arányán is: 2024-ben egy ápoló az általános orvos keresetének 53%-át, egy szakorvos keresetének 36%-át érte el. Az oktatási szektorban a korábbi stagnálást a 24-25-ös bérrendezés törte meg, melynek során minden vizsgált csoport keresete reálértéken 52-74%-kal nőtt a 2019-es adatokhoz képest: „A legjelentősebb elmozdulás a szakoktatóknál történt (+74%), de a pedagógusok (+52-55%) és óvodapedagógusok keresete is (+60%) jelentősen emelkedett.” Ami a fegyveres szerveket illeti, 2021-ig reálértéken csökkentek a keresetek, majd a 2022-ben a hathavi fegyverpénz kifizetése miatt 15-36% között növekedtek. Egy évvel később azonban a diplomás állomány kivételével a keresetük vásárlóértéke ismét a 2019-es szint alá zuhant. A honvédségnél ugyan a 2024-es béremelések ezt pozitív tartományba emelték, a rendőrségnél a reálkeresetek a 2019-es szint alatt maradtak: „Különösen kirívó a nyomozók helyzete, keresetindexük öt év alatt 27%-kal csökkent, s a honvédségi diplomás állomány keresetének mindössze 70%-át érte el, így a magas szaktudást igénylő nyomozói munka díjazása látványosan elmarad még a Honvédség középfokú végzettségű munkavállalóinak (-2%) bérdinamikájától is” – áll az elemzésben. „A 2024-es kereseti adatok a közszféra belső jövedelmi szerkezetének jelentős széttagoltságát tükrözik: a hierarchia alján a szociális munkások (543 ezer Ft) állnak, míg a skála másik végén a törvényhozók és állami vezetők bére (2 millió 264 ezer Ft) ehhez képest négyszeres összeget mutat. A középső sávban a középiskolai tanárok (736 ezer Ft) és az ápolók (746 ezer Ft) jövedelme mára kiegyenlítődött, de az általános orvosok (1,4 millió Ft) fizetése jól illusztrálja a bérollót, amely az orvosi bérfejlesztések korábban látott növeléséből fakad. Ezzel szemben az adóhivatali ügyintézők (693 ezer Ft) és a fegyveres szervek középfokú állománya (811 ezer Ft) közötti jelentős különbség jól mutatja, hogy a technikai és hivatali munkakörök bérezése továbbra is elmarad a rendvédelmi és a kiemelt egészségügyi területek szintjétől” –részletezték. A GKI elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a közszféra bérszerkezete alapjaiban rendeződött át az elmúlt 7 év során, ám az egyes szakmák közötti kereseti különbségek drasztikusan nőttek. Az orvosok és pedagógusok bére „látványos ugrással” igyekezte követni a piaci szintet, addig a nyomozók, a hivatali ügyintézők, a szociális szféra dolgozói, de a nővérek, ápolók fizetése is jelentősen leszakadt. Ez fokozta a bérfeszültséget , további tapasztalat pedig, hogy az egyszeri, de bérbe nem épülő juttatások is hozzájárultak a reálérték csökkenéséhez, azokat az intézet szerint célszerű lenne inkább béremelésként, fokozatosan elosztva beépíteni a fizetésbe.