● news.bsdnet.hu

A magyar külpolitika első feladata a bizalom helyreállítása, visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is – mondta Orbán Anita külügyminiszter-jelölt a kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt hétfőn. A Tisza Párt politikusa kiemelte. jelenleg Magyarország egyik legsürgetőbb nemzeti ügye az uniós pénzek hazahozatala. Az a feladatuk – folytatta –, hogy visszaszerezzék az elveszített bizalmat, és teljesítsék a szükséges feltételeket, hogy megnyissák az utat a magyaroknak járó pénzek előtt. Közölte, az EU olyan célok elérését várja el Magyarországtól, amelyekre a magyarok is szavaztak április 12-én. Ilyen cél az, hogy legyen független az igazságszolgáltatás, legyenek tiszták és ellenőrizhetők a közbeszerzések, a korrupciós ügyeket ne lehessen elsikálni politikai alapon, az uniós források felhasználása átlátható legyen, továbbá a közpénz ne veszítse el közpénz jellegét. Orbán Anita hozzátette, az EU nem azt várja Magyarországtól, hogy olyat tegyen, ami rossz a magyaroknak, hogy feladja az érdekeit és automatikusan bólogasson az európai vitákban. Aki azt állítja, hogy az uniós pénzek hazahozatalához Magyarországnak valamilyen nemzetellenes dolgot kellene tennie, az félrevezeti Magyarországot – jelentette ki. Hangsúlyozta, a valóság ezzel szemben az, hogy a pénzek hazahozatalához egy tisztességes, átlátható és jogállami Magyarországra van szükség. Orbán Anita azt mondta, a következő hetekben az Országgyűlésnek kulcsszerepe lesz, a forrásokat csak törvényekkel, intézményi garanciákkal, ellenőrizhető végrehajtással lehet hazahozni. A kormány ezért olyan törvényhozási menetrendet fog az Országgyűlés elé terjeszteni, amely három cég szolgál: meg kell erősíteni az igazságszolgáltatás függetlenségét, valódi korrupcióellenes garanciákat kell teremteni, átláthatóvá, ellenőrizhetővé kell tenni a közpénzek felhasználását. Kitért arra, hogy az elmúlt években Magyarország túl gyakran nem partnerként, hanem problémaként jelent meg az európai döntéshozatalban, túl gyakran használta a vétót politikai színházként. Ennek az ára – hangsúlyozta – nemcsak diplomáciai elszigetelődés, hanem elvesztett befolyás és bizalomvesztés lett. A politikus kiemelte, Magyarország nem lesz gyenge, néma tagállam, és nem lesz olyan ország, amely nem védi meg a saját érdekeit. De Magyarország újra kiszámítható, tárgyalóképes, szövetségépítő és megbízható partner lesz – mondta, megjegyezve, Magyarország a vétót akkor fogja használni, amikor valódi magyar érdek forog kockán. Orbán Anita szólt arról is, hogy Magyarország a béke pártján áll, nem fog belesodródni az ukrajnai háborúba, és nem fog katonákat, fegyvereket küldeni Ukrajnába. Ukrajna európai közeledésének szigorú feltételei vannak, továbbá fontos a kárpátaljai magyar közösség jogainak tiszteletben tartása, de a kárpátaljai magyarok jogainak védelme nem lehet politikai színjáték, hanem komoly kétoldalú tárgyalások, következetes európai munka eredménye. Hangsúlyozta, a magyar emberek áprilisban világos felhatalmazást adtak, hogy legyen vége a korrupciónak, az elszigetelődésnek, annak, hogy Magyarország a saját szövetségesével harcol, miközben „befolyást, pénzt és jövőt” veszít. A feladatuk most az, hogy ezt a felhatalmazást kormányzati munkává, törvényhozási menetrenddé és eredményekké alakítsák – mondta. Képviselői kérdésre közölte: a lakosságnak kiszámítható, olcsó és stabil energiaellátást kell biztosítani. Azt is mondta, hogy Magyarország érdeke a migráció kérdésében a határvédelem megerősítése. A bizottság az ülés végén 6 igen szavazattal – 2 tartózkodás mellett – jóváhagyta Orbán Anita kinevezését a külügyminiszteri posztra. Tanács Zoltán a miniszterjelölti meghallgatásán a kutatói bérekről, a mesterséges intelligenciáról és kibervédelmi kérdésekről is beszélt, valamint közölte, hogy Észtország mintájára építené a digitális államot. A leendő tudományos és technológiai miniszter leszögezte, tárcavezetőként rendszeres párbeszédet folytatna a tudományos világgal. Az erről szóló cikkünkezen a linkenérhető el.