● news.bsdnet.hu

6 igennel és 3 tartózkodással támogatta az Országgyűlés Külügyi Bizottsága Orbán anita külügyminiszteri kinevezését. Kontinuitás lesz a bővítéspolitikában, így a nyugat-balkáni országok unióhoz való csatlakozását a Tisza-kormány is támogatni fogja, bár hozzátette, hogy a tagállami státusz elnyeréséhez minden feltételnek teljesülnie kell. Ukrajna esetében egyértelműen elmondta amit Magyar Péter is többször hangoztatott a hosszúra nyúló kampányidőszakban: Magyarország nem fogja támogatni Ukrajna gyorsított csatlakozását, ugyanazoknak az elvárásoknak kell majd megfelelniük, mint minden belépőnek. Szóba került a migráció kezelése is, amelyben a külpolitika arra a szerepre készül, hogy azoknak az országoknak próbál majd segíteni, ahonnan számítható Európa irányába történő elvándorlás. Erre a diplomácia eszközeit fogják használni. A Külügyi Bizottságot az előző kormány alatt vezető Németh Zsolt javára egyik képviselőtársa lemondott időkeretéről, így további 3 perc állt rendelkezésére kérdéseket és megjegyzéseket tenni Orbán Anitának. A plusz idejét arra használta, hogy megköszönte a meghallgatást vezető Hajdu Márton egyetértését arról, hogy egyszeri alkalom ez a rövid időkeret, majdOrbán Anitát nyitottságról és együttműködésről biztosította a Fidesz részéről. Mások az EU bővítéspolitikájáról, és a titkosított szerződések külön kitárgyalásáról kérdezték. Minden olyan tételt a szankciós csomagban, ami magyar érdeket sért, azt nem fogják engedni, viszont harmadik ország érdekében sem fognak eljárni. Ezt az utat jelölte ki Orbán Anita, hozzátéve hogy a vétót csak az utolsó pillanatra fogják megtartani. A leendő külügyminiszter szerint fontos megérteni, hogy a diplomácia egy folyamat, és nem a hangos kijelentésekkel kell kell indítani, hanem egymás felé jelezni először az aggályokat. Az korábban elmondottakkal összhangban, Orbán Anita azt mondtapragmatikus kapcsolatot terveznek Kínával,de komolyabb részletekbe nem ment arról, hogy a már itt lévő beruházásaik helyzete hogy változhat, hiszena külgazdasági területet már nem a külügyminisztérium fogja vinni. A Tisza választási győzelme óta elsősorbanKapitány Istvánegyeztetett többek között kínai gazdasági szereplőkkel is, akit a hétfői nap szintén meghallgatnak. Az uniós pénzek hazahozataláról azt tudta elmondani, hogy összkormányzati feladat lesz, amitközvetlenül a miniszterelnökség, így Magyar Péter fog vezetni.Itt komoly és transzparens jogalkotási munkára lesz szükség. A külügyminisztérium szerepe itt az lesz, hogy a tagállamok támogatását szerezze meg ahhoz, hogy az Európai Tanácsban is egyetértsenek abban, hogy feloldják a Magyarországnak járó mintegy 8000 milliárd forintot. Erre rendkívül szűk időablaka lesz a kormánynak, hiszen az helyreállítási alap (RRF) határideje idén augusztus 31, amelyre már kész projekteknek kell majd megvalósulniuk.Ennek megvannak az eszközei, de nagyon feszített munkáról készülnek. Több kérdést is kapott Orbán Anita az Országgyűlés Külügyi Bizottságában. A befagyasztott uniós források hazahozatala itt is felmerült, míg a KDNP képviselője arról a munkáról érdeklődött amit a volt magyar kormány az üldözött keresztények segítése érdekében végzett. Ezen kívül érdeklődtek Magyarország kisebbségpolitikájáról, a szövetségesekkel való bizalom visszaépítéséről is. Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság volt fideszes vezetője a kérdésekre adott 4 perces időkeretet nehezményezte hosszan, majd gratulált Orbán Anitának a jelöléséhez, és arról beszélt, hogynem érdemes túlozni azzal, hogy most rendszerváltozás történne. A miniszterjelöltet arról kérdezte, hogy visszaállítja-e a külpolitika alkotás korábbi stratégiai műhelyét, hiszen az uniós csatlakozás óta nem született hivatalos dokumentum arra, hogy milyen stratégiát kell követni az országnak. Ezen túla külföldi beavatkozásokra adott válaszokról is kérdezte, arra utalva, hogy Panyi Szabolcs újságíró által nyilvánosságra hozott tények (Szijjártó Péter és az orosz külügyminiszter Szergej Lavrov kapcsolatáról) is ebbe a kategóriába tartoznának. Orbán Anita szerint a magyar külpolitikát és külképviseleteket meg kell erősíteni Brüsszelben és több európai tagállamban is, hogy még jobb együttműködés legyen természetes szövetségeseinkkel.Ezen belül a V4-szövetség újraindítása is fontos tényező lesz. Az USA-val való kapcsolatot szerinte határozottabban kell vinni, hiszen nagyon változékony a geopolitikai környezet, ígynem lehet arról szó, hogy ne fókuszáljunk erre a szövetségre. Emellett az Oroszországgal való kapcsolatot is kiemelte. Adottság, hogy Magyarország számára fontos gazdasági partner, deegyértelműen kimondta, hogy komoly kockázatot jelent az onnan érkező beavatkozási kísérletek miatt,ezért egy transzparens módon, nyíltan kell velük kezelni az együttműködést. Orbán Anita a magyar külügyminisztérium szerepének átalakításáról beszélt. Azon túl hogy egyéletpályamodellt hoznak létre a magyar diplomatáknak, az irány az, hogy elsősorban összekötő szerepe legyen a szövetséges országok és a releváns minisztériumok felett. Míg Szijjártó Péter volt külügyminiszter idején ehhez a minisztériumhoz tartozott a külgazdaság is, mostantól ilyen szinten az lesz a feladat, hogy példáulilyen területen is elsősorban csak megteremtse a tárgyalások kereteit. Nagy érdeklődés mellett kezdte bevezető beszédét Orbán Anita a Külügyi Bizottság meghallgatásán. A diplomáciát az ország külpolitikai érdekeinek legfontosabb eszközének nevezte. Szerinte ennek nem az elszigetelődésről, hanem a konstruktív együttműködésről, és így a kapcsolatok erősítéséről kell szólnia, ezt pedigaz Európai Unión, valamint a nyugati szövetségi rendszeren belül lehet érvényesíteni. Kiszámítható, megbízható és együttműködő szavakkal jellemezte azt a munkát, amit tervezni végez. A magyar külpolitikát két szinten határozta meg, a nemzeti és az uniós dimenzióban. Külpolitikai működésben a "póker arcot" nevezte meg alapállásként, és az ideológiai blokkosodástól való eltávolodást. A szuverenitás valódi fontosságáról beszélt, amely nem a szövetségesek gáncsolásáról szól, hanem kiszámítható, de ha kell határozott álláspontokról szól. Szuverén külpolitika nélkül nincs szuverén ország. Hajdu Márton megnyitotta a Orbán Anita külügyi meghallgatását. Az Európai Uniós ügyek bizottságának kérdései után, mostegy nagyobb relációban kell válaszolnia arra, hogyan tervez helyezkedni Magyarország a erősen terhelt geopolitikai környezetben. A Bizottság határozóképes, a napirend módosítására nem érkezett kérés és azt egyhangúlag elfogadták, így kezdődik a meghallgatás. Második meghallgatásán vesz részt Orbán Anita, aki az Európai Ügyek bizottságában indította napját. Az első meghallgatásán többek között olyan témákatérintett, mintMagyarország uniós döntéshozásban elfoglalt szerepe, az Ukrajnának szánt 90 milliárdos hitelcsomag, és a migrációs paktumhoz való viszonyulásunk. A volt kormánypártok képviselői erősen politikai keretezésű kérdéseket tettek fel, amelyekre Orbán Anita a rendelkezésre álló információk minőségéhez képest részletgazdagon válaszolt, azonban személyi döntésekről, így például a brüsszeli Állandó Képviselet kinevezéseiről nem esett szó. Ennek fényében a 10 órától kezdődő külügyi meghallgatáson kerülhet szó esetleges államtitkárok bejelentéséről, deminden bizonnyal sok szó esik majd az ország nyugati szövetségi rendszerben való elfoglalt szerepéről, így az Oroszországgal, EU-val és Egyesült Államokkal fenntartott viszonyrendszerekről is. A meghallgatást a Parlament Külügyi bizottságának elnöke Hajdu Márton vezeti, aki egészen idáig a Tisza Európai Parlamenti delegációját irányította.Többen arra számítottak, hogy ő fogja vinni a brüsszeli képviseletet, de munkáját képviselőként folytatja Magyarországon, így egyelőre kérdés, hogy kire vár ez a feladat. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Purger Tamás