● news.bsdnet.hu

A Tisza Párt kezdeményezte, hogy a miniszterjelöltet a bemutatkozása után mindenki egy körben, négyperces időkerettel kérdezhesse. Kocsis Máté kifogásolta a javaslatot, egy nagyobb létszámú bizottságnál elfogadhatóbbnak látná, viszont ez a legkisebb bizottság, ezért hat percet javasolt kérdésenként. A bizottság tiszás többsége a négyperces időkeretet szavazta meg. Pósfai Gábor azzal kezdte: „Nem azért ülök önök előtt, mert egész életemben erre a pályára készültem volna, nem is szeretnék úgy tenni, mintha több évtizedes rendvédelmi, nemzetbiztonsági karriert néhány hét alatt pótolni lehetne. A feladat nem az, hogy a miniszter jobban akarjon érteni a szakmához, mint a szakma.” A feladatának azt nevezte, hogy politikai nyomás nélkül, professzionálisan, kiszámítható keretek között dolgozhasson a szakma. Hiszek az intézményi autonómiában, a világos felelősségi viszonyokban és a professzionális működésben. A jó vezető nem akar mindenhez jobban érteni a saját embereinél – hangsúlyozta Pósfai Gábor. Pósfai Gábor kitért arra is, hogy több ezer ember munkáját koordináló szervezeteket vezetett, megtanulta, hogy egy nagy rendszer stabilitása a fegyelmezett működésen, a világos folyamatokon, az emberi megbecsülésen és a bizalmon alapszik. A legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy helyreállítsák a működést. Nem rendőrminiszter szeretnék lenni, és nem szeretnék operatív nyomozásokat irányítani – szögezte le a belügyminiszter-jelölt, hozzátéve: a nemzetbiztonság kérdése minden demokratikus állam egyik legfontosabb felelőssége. Fontosnak tartja a politikai önmérsékletet, az intézményi fegyelmet és az alkotmányos kontrollt. Pósfai Gábor az elmúlt évek egyik legnagyobb problémájának a semlegesség hiányát látja, ugyanakkor leszögezte: „Ez nem a területen dolgozó szakemberek felelőssége, hanem a politikai vezetésé. Aki szakmailag jól dolgozott és politikailag nem kompromittálódott, annak továbbra is helye van a nemzetbiztonság kötelékében.” A politikus úgy vélekedett, egyre több területen mosódtak össze a pártpolitikai érdekek, az állami jogosítványok és a nemzetbiztonsági eszközök használatának határai. Pósfai Gábor a struktúra működéséhez három tényezőt emelt ki: Pósfai Gábor hangsúlyozta, hogy a szakmaiság fontosabb a politikai lojalitásnál, az intézmények a törvényeket szolgálják, az állomány kiszámítható pályaképet kap, az állam pedig megbecsüli azokat az embereket, akik a biztonságért dolgoznak. Pósfai Gábor arról is beszélt, hogy erősítenék a Nemzetbiztonsági Bizottság ellenőrzési szerepét, rendszeres szakmai tájékoztatást biztosítva, növelve az átláthatóságot, a nemzetbiztonsági érdekek sérelme nélkül. A miniszterjelölt a technológiai modernizáció szükségességét is hangsúlyozta. A politikus hungarikumnak nevezte, hogy eddig az oktatásért, a szociális területért, valamint az egészségügyért a belügyminiszter felelt, ezt a problémák szőnyeg alá söprésének tartja. Pósfai Gábor a feladataik közé sorolta a magyar állam alapvető funkcióinak működtetését, a rendfenntartás, az állampolgárok biztonságának garantálását. Pósfai Gábor több konkrétumot is említett: Pósfai Gábor leszögezte, több minisztériummal is együttműködnek majd. A Tisza Párt képviselői – köztük Sopov Ildikó Éva és Velkey György László – a nemzetbiztonsági szolgálatok eddigi vélt vagy valós politikai indíttatású használatáról, valamint ennek megakadályozásának lehetőségeiről beszéltek. Hegedűs Barbara (Fidesz) több kérdést is feltett: Kocsis Máté (Fidesz) szintén több témára kitért: Apáti István (Mi Hazánk Mozgalom), a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke többek között arról érdeklődött, hogy: Pósfai Gábor válaszai: Kocsis Máté ezután arról érdeklődött, mi lesz azokkal a kérdésekkel, amelyekre nem kaptak választ. Az egyik a Magyarországot érintő nemzetbiztonsági kockázatokra vonatkozott, a másik arra, hogy mire gondolt a belügyminiszter-jelölt, amikor megjegyezte, a szolgálatok biztonsági kockázatoknak tették ki az országot. Pósfai Gábor a kihívások közé sorolta az illegális migrációt, valamint kivizsgálják azokat a típusú híreszteléseket, amelyek szerint külföldi titkosszolgálatok lehetnek jelen Magyarországon. „A legnagyobb kockázat az, ha tényleg így volt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt ellen használták fel a szolgálatokat. Ez óriási biztonsági kockázat egy nemzet szempontjából. Ha ez tényleg így volt, akkor azt gondolom, hogy a kijelentésem helytálló volt” – fogalmazott Pósfai Gábor, leszögezve, hogy kivizsgálják ezt az ügyet is. Végül a Tisza Párt képviselői támogatták Pósfai Gábor belügyminiszteri kinevezését, Apáti István nemmel szavazott, Kocsis Máté és Hegedűs Barbara tartózkodott. Orbán Anita azzal kezdte bemutatkozását, hogy az Információs Hivatal újra a Külügymisztérium alá került. „A nemzetbiztonsági szolgálatok demokratikus országokban a haza védelmének első védvonalát jelentik” – hangsúlyozta a külügyminiszter-jelölt, hozzátéve, hogy ezek közül is kiemelkedik az Információs Hivatal szerepe, az ő feladatuk még azelőtt felderíteni a kockázatokat, mielőtt azok valódi fenyegetéssé válnának. A politikus leszögezte, hazánk biztonsági helyzete rövid és középtávon a nemzetközi dinamikák miatt egyre komplexebbé válik, ezért létfontosságú, hogy minőségi, mély információkkal rendelkezzenek. Orbán Anita rögzítette: Kulcsfontosságú, hogy helyreállítsuk és megerősítsük a nemzetbiztonsági szolgálatok felett a demokratikus ellenőrzést. A 2022–2026 közötti időszakban komoly gyanú árnyéka vetült a nemzetbiztonsági szolgálatok világára. Több esetben merült fel civilek megfigyelése, ami konkrét törvénysértések gyanúját veti fel. Orbán Anita azt ígérte, megvizsgálják, hogy az Információs Hivatal érintett volt-e ilyen műveletekben. Helyreállítanák a nemzetbiztonsági szolgálatok integritását. A parlamenti ellenőrzési funkciót is hatékonyabbá tennék, az Információs Hivatal vezetője rendszeresen tarthat beszámolókat. Évente egyszer, az évkönyv megjelentetése mellett nyilvános beszámolóra is sor kerülhet. A szakmai irányítás feladata a főigazgatóé lesz. A politikus tisztázta, jön egy átmeneti időszak, kivizsgálják a hivatal korábbi tevékenységét, az átvilágítás külpolitikai és nemzetbiztonsági érdek is. A vizsgálat eredményéről beszámolnak a Nemzetbiztonsági Bizottságnak. Megerősítenék az Európai Unió országaival történő együttműködést, valamint megerősítik a Balkánnal kapcsolatos munkát. Közepes méretű országként, ennek megfelelő hírszerző szolgálatként nagyban függnek a partnerszolgálati együttműködésektől. Az orosz–ukrán háború következtében prioritásként kell kezelni a posztszovjet térséget is. „Továbbra is prioritás marad az illegális migráció és a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés” – tette világossá Orbán Anita, megemlítve a klímaváltozásból, a világjárványokból, valamint a mesterséges intelligencia fejlődéséből adódó kihívásokat is. Nem lesz politikai alapú tisztogatás. Személyi döntések szakmai alapon történnek. Szigorúan fellépünk a szivárogtatások és titoksértések ellen. Ha valaki vét ezen szabályok ellen, annak garantáltan következménye lesz – húzta alá Orbán Anita. Pásztor Anett (Tisza Párt) arról érdeklődött, milyen értékek inspirálják majd a külügyminiszteri munkában Orbán Anitát, megemlítve Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter együttműködését. Hegedűs Barba (Fidesz) kérdései: „Milyen lépéseket tesznek Magyarország szuverenitásának védelme érdekében? Mi a véleménye arról a jelenségről, hogy miniszterek lehallgatott telefonbeszélgetései egy választási kampányban, akár külföldi lapok hasábjain jelennek meg?” Sopov Ildikó Éva (Tisza Párt) azt kérdezte Orbán Anitától, az Információs Hivatal nemzetközi beágyazottsága tekintetében hogyan látja azokat a kérdéseket, amelyek szolgálati tevékenységet érintő konfliktusokról szóltak. Kocsis Máté (Fidesz) több kérdést is felsorolt: Apáti István is több témával készült, például: Velkey György László (Tisza) arra volt kíváncsi, Orbán Anita milyen módon állítaná helyre Magyarország szuverenitását, ami szerinte súlyosan sérült az elmúlt években. Orbán Anita válaszai: Kocsis Máté jelezte, nem kapott választ minden kérdésére, például arra, hogy „külügyminiszterként fel kíván-e lépni az ellen, ami történt, hogy Magyarország külügyminiszterét lehallgatták?” Orbán Anita válasza: „Nem az Információs Hivatal feladata a kivizsgálása, de amennyiben az Információs Hivatal érintett, akkor kivizsgáljuk az érintettséget.” Végül a Tisza Párt képviselői megszavazták Orbán Anita külügyminiszteri kinevezését, amit Apáti István nem támogatott. Kocsis Máté és Hegedűs Barbara tartózkodott a voksoláson. Ruszin-Szendi Romulusz azzal kezdte bemutatkozását, hogy több mint három évtizedet töltött a Magyar Honvédség kötelékében, „szolgáltam a végeken, szolgáltam stratégiai szinten, szolgáltam missziókban.” A miniszterjelölt szerint egy szervezet életébe akkor kell beavatkozni, ha az problémákat jelez, ami most megtörtént. A politikus úgy látja: „Olyan válságba került az ország, ahol a szövetségeseink bizalma erősen degradálódott.” Egy konkrét példát is említett, a keleti drónfal létrehozásánál először Magyarországot politikailag kihagyták az egyeztetésből, majd a katonák visszamentek a döntéshozókhoz, jelezve, ha rés van a pajzson, az probléma, ezért kapott meghívást Magyarország. Ruszin-Szendi Romulusz szerint a Fidesz–KDNP-kormány magára hagyta a katonákat. A leköszönő honvédelmi miniszter azt hitte, ez egy kft. de nem az. Nem lehet felemelni bizonyos fizetéseket úgy, hogy ez nem veszi figyelembe az összes többi beosztást. Az infrastruktúrára sem költöttek eleget. Az nem jó, ha egy laktanyában úgy van víz, hogy inni meleg, fürdeni hideg. A leendő miniszter a hadiiparól kifejtette, olyan céghez szervezték ki az állami tulajdon jelentős részét, amelyben nem NATO-tagországok is befektetők, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy visszakerüljön az államhoz a tulajdonrész. Támogatni fogják a kettős felhasználású eszközök fejlesztését, amelyek a társadalom számára is hasznosak. Bármit is állított a leköszönő kormány a propagandájában, nem küldünk katonát az orosz–ukrán háborúba, és nem állítjuk vissza a sorkatonaságot – tette világossá Ruszin-Szendi Romulusz, aki arról is beszélt, a haderőfejlesztés fókuszában újra az ember lesz, mert szerinte nem óriásplakátokkal és mozifilmekkel lehet bevonzani a fiatalokat. Kiemelt szerepe lesz a kibervédelem fejlesztésének is. Sopov Ildikó Éva (Tisza Párt) kérdése: Hogyan állítaná helyre a bizalmat a szövetségeseinkkel Ruszin-Szendi Romulusz? Lát-e lehetőséget arra, hogy a GDP-arányos védelmi ráfordítás emelése olyan fejlesztést és növekedést hozzon a gazdaság szempontjából, ami nem csak kitettséget jelent? Hegedűs Barbara (Fidesz) arról érdeklődött, Ruszin-Szendi Romulusz mit tart Magyarország biztonsági prioritásának, valamint hogyan látja Magyarország mozgásterét a NATO szövetségi kötelezettségek és a szuverenitásvédelem között. Pásztor Anett (Tisza Párt) kérdése: Milyen károkat okozott az elmúlt években az informatikai rendszerek feltörése? Kocsis Máté (Fidesz) több témára is kitért: Apáti István (Mi Hazánk Mozgalom) többek között azt kérdezte: Ruszin-Szendi Romulusz válaszai: Ruszin-Szendi Romulusz miniszteri kinevezését végül a Tisza Párt képviselői támogatták, Apáti István nemmel szavazott, miközben Kocsis Máté és Hegedűs Barbara tartózkodott. (Borítókép:Ruszin-Szendi Romulusz2026. május 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!