● news.bsdnet.hu

Őszinteségre, összefogásra van szükség a magyar agráriumban, amelynek a jövőjét az alapanyag-termeléssel szemben a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása jelenti. Erről is beszélt hétfői bizottsági meghallgatásán Bóna Szabolcs, a Tisza Párt agráriumért és élelmiszergazdaságért felelős miniszterjelöltje. Szemléletváltást ígért a parlament Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottságának hétfői ülésén a testület tiszás elnöke, Kovács Petra Judit, tejipari mérnök és bazsarózsa-termelő. Ez a változás többek között azt jelenti, hogy „a jövőben nem beszélünk külön mezőgazdaságról és élelmiszeriparról”. Szerinte ezt a kettőt együtt kell kezelni. A legfontosabb célok között említette, hogy a magyar fogyasztók asztalára minél több egészséges hazai élelmiszer kerüljön, és megfelelő választ kell adni a klímaváltozásból adódó kockázatokra. A politikus ezzel a nyitóbeszéddel vezette fel Bóna Szabolcs agráriumért és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszterjelölt meghallgatását. Szeretnénk az őszinteség mezejére lépni. Eddig nem működött, nem volt szembenézés. Nincs más jövő az agrárium előtt, mint az, hogy elmozduljon az alapanyag-termelő státuszból a minél magasabb feldolgozottsági szintet kínáló szolgáltatások irányába. – mondta a miniszterjelölt. Ami a klímaváltozást illeti, Bóna Szabolcs szerint a magyar agrárium a történelem folyamán többször bizonyította, hogy képes az alkalmazkodásra, erre a képességre pedig támaszkodni kell. A jó hírként említette, hogy bár Magyarország 93 ezer négyzetkilométernyi területe kicsinek tűnik, ám az ország ennek ellenére nagyon sokszínű, hiszen szinte minden éghajlati adottság megtalálható ezen a területen. Emellett nem szégyen tanulni abból, hogy mások hogyan alkalmazkodnak a változó klimatikus viszonyokhoz. A kormány tudásalapú társadalom kialakítására törekszik. Ennek része a tanulási folyamat, valamint a rendelkezésünkre álló tudás kihasználása. Részben ezt szolgálja az említett széles körű szakmai párbeszéd is. Emellett újra kell építeni az elmúlt időszakban elsorvadt szakképzést – mondta a leendő miniszter, aki szerint az egyik égető probléma a gazdatársadalom elöregedése. Bóna Szabolcs szerint vannak fiatalok, akik szívesen átvennék az idősebbek helyét, és szeretnék megtapasztalni a mezőgazdasági termelői életmódot, de nem találnak erre lehetőséget. A miniszterjelölt szerint azokat a fiatal, vállalkozó szellemű embereket kell segíteni, akik hajlandóak lennének átvenni az idősebbek gazdaságait. Az élelmiszeripari feldolgozás terén segíteni kell a rövid ellátási láncokat. El kell érnünk, hogy a magyar termékek aránya növekedjen az áruházak polcain és a közétkeztetésben – mondta a miniszterjelölt. Ehhez meg kell szabadítani az ellenőrzési rendszereket a politikai felügyelet alól. Jól szervezett termékpályákra van szükség a termelőtől a fogyasztóig, amelyeket megfelelő jogosítványokkal, etikai kódexszel rendelkező szakmai szervezetek felügyelhetnek. Ezek segíthetik a jelenlegi tejválsághoz hasonló krízishelyzetek kezelését is. A kis és közepes méretű gazdálkodók előtt perspektívát kell nyitni, aminek kulcsa, hogy közvetlenül elérhessék a fogyasztókat. Ha csupán alapanyag-termelők maradnak, akkor nem sok esélyük lesz Ezért arra kell törekedni, hogy képessé váljanak feldolgozott termékkel piacra lépni – ismételte meg a miniszterjelölt a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának fontosságát. https://hvg.hu/360/20260510_fold-agrarium-agrar-talaj-elelmiszer-szakertok Arról is beszélt, hogy a vállalati mérethatékonysági versenyben nem áll jól Magyarország. Szerinte bár vannak nagy cégek, főként az állattenyésztés területén, a méretbeli hátrány ledolgozásához összefogásra van szükség. Voltak erre törekvések, de nem tudtuk elfogadtatni a magyar agrártársadalommal, hogy miért van szükség az integrációra. Az őszinte beszéd ebben is sokat segíthet. A parlamenti bizottság tagjai a miniszterjelölt beszéde után egyebek mellett a földtörvényről, a magyar termékek helyzetéről kérdezték, valamint arról, hogy mit gondol az ukrán agrártermékekről és azok piaci szerepéről. https://hvg.hu/360/20260507_bona-szabolcs-tisza-part-agrarminiszterium-csapata-molnar-janos-allamtitkar Bóna Szabolcs szerint társadalmi vitára kell bocsátani a földkérdést, az eddigi gyakorlat nem volt jó, amikor egyéni indítványokkal lehetett módosítani a szabályozást. Szerinte a föld nemzeti kincs, magyar kézben kell tartani. Az ukrán agrártermékekről azt mondta, hogy szerinte nem az a fontos, hogy honnan érkezik egy termék, hanem az a kérdés, hogy„tudunk-e versenyezni velük”. Közölte azt is, hogy az orosz agrártermékek szintén azonnal versenytársak lehetnek, amikor megszűnnek a mostani szankciók. Bóna Szabolcs megerősítve a HVG-nek adott korábbiinterjújábanmondottakat, miszerint technológiai fejlesztésekre és az energiahatékonyság növelésére is szükség van a magyar élelmiszeriparban. Beszélt a Nemzeti Agrárkamaráról is, amely szerinte „félrement” az elmúlt időszakban. Szerinte szükség van egy szakmai alapon működő, politikamentes kamarára, amely segíti az ágazat szereplőit, legyen szó együttműködésről, hatékonyságjavulásról. A kérdések megválaszolása után a parlamenti bizottság tagjai támogatták Bóna Szabolcs kinevezését. Nem egyszerű vezetői segédlet, hanem a megbízható árbevétel- és eredménykimutatás egyik alapfeltétele. Mikor áfamentes? A kérdésre dr. Csobánczy Péter, az Adózóna szakértője válaszolt. Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk. Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?