● news.bsdnet.hu

Nyár végéig meg kell szavaznia a parlamentnek azokat a garanciákat, amelyek az uniós pénzek folyósításához szükségesek – mondta parlamenti bizottsági meghallgatásán a külügyminiszter-jelölt Orbán Anita, aki többször is kiemelte a törvényhozás szerepét az uniós pénzek hazahozatalában. Orbán Anita külügyminiszter-jelöltet hétfőn reggel hallgatta meg a Parlamentben Európai Ügyek Bizottsága. Ő bemutatkozó beszédében is az uniós pénzek hazahozatalának fontosságát hangsúlyozta, szerinte ez ma „Magyarország legsürgetőbb nemzeti ügye”. Az új kormány feladatának tartja visszaszerezni a Magyarország iránti bizalmat, illetve teljesíteni a jogállamisági és korrupcióellenes feltételeket. A miniszterjelölt azt mondta: az EU-s pénzek feltétele a független igazságszolgáltatás, az ellenőrizhető közpénzek és a korrupció visszaszorítása, ami a magyar emberek és vállalkozások érdeke is. – Aki azt állítja, hogy az uniós pénzek hazahozatala fejében valamilyen nemzetellenes dolgot kér az Európai Unió, az félrevezeti az embereket. Tisztességes, átlátható és jogállami Magyarországra van szükség – mondta Orbán Anita kiemelve, hogy ehhez jelentős jogalkotási munka kell. – Készen kell állni, hogy nyár végéig megszavazza a Parlament azokat a garanciákat, amelyek az uniós pénzek kifizetéséhez szükségesek. Képviselői kérdésre azt is hozzátette: az uniós pénzek folyósítása nem függ össze azzal, hogy milyen álláspontot foglal el Magyarország Ukrajna uniós csatlakozása kérdésében. A szomszédos ország csatlakozását elmondása szerint csak szigorú feltételekkel és a kárpátaljai magyarok jogainak garantálása mellett támogatja az új kormány. Az elmúlt évek európai uniós politikájáról Orbán Anita azt mondta: Magyarország túl gyakran használta a vétót, nem csak végső esetben, ami nemzetközi bizalomvesztéssel jár. – A jövőben Magyarország nem lesz néma tagállam, csak kiszámítható, tárgyalóképes, szövetségépítő és megbízható partner. Ha Magyarországnak vitája lesz, akkor érvelni fogunk. A vétót akkor fogjuk használni ha a magyar érdek úgy kívánja, nem zsarolásként vagy belpolitikai kampányeszközként – ígérte az új kormány politikájával kapcsolatban. Arról is beszélt: a határvédelem és az európai jog tisztelete nem zárják ki egymást, a kormány jogszerű megoldásokat tervez alkalmazni. Képviselői kérdésre pedig azt válaszolta, hogy Magyarország az új kormány alatt nem támogat relokációs kvóvát (az érkező menekültek meghatározott hányadának áthelyezését másik tagállamba, mint ahová érkeztek), illetve ennek kiváltására pénzbeli hozzájárulást, csak technikai segítséget nyújt migrációs válsághelyzetbe került országoknak. Az uniós migrációs paktumról elmondta: az erősebb határvédelmet jelent, a fizikai határvédelem mellett adatgyűjtést, gyors eljárásokat, uniós forrásokhoz való hozzáférést és világos szabályozást a kiutasítás tekintetében, vagyis szerinte előnyös Magyarország számára – Sajnos Magyarország semmilyen lépést nem tett a végrehajtása érdekében, ezzel lemondott ezekről a határvédelmet erősítő intézkedésekről – jegyezte meg. A külügyminiszter-jelölt szerint egyelőre nincs napirenden, hogy az Európai Unió bizonyos területeken áttérjen egyhangú döntéshozatalról a minősített többségre, de az egyhangú döntéshozatal fontosságát hangsúlyozta, mivel ez beleszólást enged a döntésekbe minden tagállamba. A közös hitelfelvételekről úgy fogalmazott, hogy ezekről esetenként fog határozni a kormány, de az Ukrajnának nyújtott hitelben Magyarország továbbra sem nem tervez részt venni. Az Erasmus- és a Horizon Europe programok újraindításáról már zajlik informális egyeztetés Orbán Anita elmondása szerint, az egyetemeket fenntartó alapítványok vonatkozásában meg kell szüntetni a politikai összeférhetetlenséget és garantálni az egyetemek autonómiáját, hogy a magyar intézmények újra részt vehessenek a programban. A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban pedig képviselői kérdésre Orbán Anita úgy reagált: a kollektív bűnösség ellentétes az európai szellemiséggel és joggal, és megengedhetetlen. A kérdést kétoldalú tárgyalásokkal tervezik kezelni elmondása szerint. Magyar Péter és Robert Fico a következő uniós tanácsülés során fog kétoldalú megbeszélést folytatni, ahol erre a kérdésre is kitérhetnek. A miniszterjelölteket a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára, de előtte az Országgyűlés illetékes bizottságai előtt számolnak be terveikről. Ilyenkor az országgyűlési képviselők kérdéseket tehetnek fel a miniszterjelölteknek. Orbán Anitát az Európai Ügyek Bizottsága után a Külügyi Bizottság is meghallgatja. Az európai ügyek az új kormányzati struktúrában ugyanakkor nem a külügyminisztériumhoz, hanem a Miniszterelnökséghez fognak tartozni – ezt Bóka János (Fidesz) országgyűlési képviselő jelezte, és kifejezte reményét, hogy az éves beszámoló során a Miniszterelnökség vezetőjét is meghallgathatja majd a Parlament. Orbán Anita erről azt mondta: valóban a miniszterelnök, tehát Magyar Péter közvetlen felügyelete alá fog tartozni a terület. Ezt azzal indokolta, hogy az uniós pénzek hazahozatala kiemelt fontossággal bír.