● news.bsdnet.hu

Ezekben a percekben tartja miniszterjelölti meghallgatását Vitézy Dávid az országgyűlés szakbizottsága előtt. A leendő közlekedési és beruházási miniszter felszólalásában ismertette, milyen keretek között áll fel az általa vezetett Közlekedési és Beruházási Minisztérium. Azzal kezdte, hogy rég nem volt a közlekedési és építési területnek országgyűlési fókusza, ez pedig szerinte bizonyítja a kormányzat szándékát az infrastrukturális fejlesztésekért. Felidézte, hogy annak idején civilként kezdett el foglalkozni közlekedés- és várostervezéssel, és kért számon politikusokat, most pedig azt kérte, hogy őt kérje mindenki számon ugyanezért. Bemutatta parlamenti államtitkárát, volt televíziós riportert, Tárkányi Zsoltot. Közigazgatási államtitkárát egyelőre nem mutatta be. Szerinte a minisztérium sok kihívással szembesül, ugyanis jelentős feladatok tornyosulnak előtte. Magyar Péter arra kérte fel, hogy „széles körű megvalósítást” kezdjen el a Tisza programja alapján, beleértve a közúti, vasúti infrastruktúrát és az építési szabályokat is. A jövőre is fognak koncentrálni, de először meg kell nyitni a múlt aktáit, a munkát igazságtétellel kell kezdeni. Szerinte sok olyan kérdés van, amelyekben nem látni tisztán, és szabálytalanságok merültek fel. Ezek között külön nevesítette Külön beszélt azuniós pénzekhazahozataláról. Szerinte ezen a téren óriási károkozás történt, Magyarország pénzektől esett el. Az elmúlt két évben összességében 800 milliárd forintról van szó, amelyből a HÉV-et rendbe lehetett volna tenni, több főutat felújítani és IC-kocsikat vásárolni. Ennek kapcsán azt jelölte meg a legfontosabbnak, hogy még nagyobb nagyságrendben ne vesszenek el uniós pénzek. De szerinte ez nem lesz könnyű. „Nemcsak az a feladatunk, hogy hazahozzuk a pénzeket, hanem az, hogy szabályosan és határidőre el tudjuk költeni.” Három forrás áll rendelkezésre: 2028-tól pedig az új uniós ciklusra is fel kell készülni új tervekkel. Az előző minisztériumi vezetést semmittevéssel vádolta, illetve felrótta a szakértői gárda leépítését. Erre később Nagy Bálint, az előző kormány közlekedési államtitkára, most a bizottság alelnöke és tagja reagált. Felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a mandátuma alatt a minisztérium tett, így például a vármegyebérletek bevezetése, több száz új busz beszerzése vagy éppen az útépítések. Szerinte 2500 milliárd forintnyi közbeszerzést készítettek elő 140 projektben. Vitézy Dávid kijelentette: az országbérlet és avármegyebérletmeg fog maradni, mert ez jó dolog. Dicsérte a GYSEV integrációját, amelyet megtartandó átalakításnak nevezett. Ahhoz azonban ragaszkodott, hogy vidéki vonalakat bezártak, itt nem csak módváltás történt, ezért ezen nincs mit megtartani. A buszhálózat viszont szerinte is érték, hiszen minden települést elér. A minimális szolgáltatás pedig nem fog csökkenni. Első feladatának Vitézy Dávid azt tekinti, hogy újra megteremtse a tárca képességét a közbeszerzések lebonyolítására. Hangsúlyozta, hogy a vasútfejlesztés korába kell átlépni. Magyar Péter ezt neki szabta feladatul, amelynek nagy örömmel tesz eleget. Említést tett arról, hogy az új KRESZ-nek lesz társadalmi konzultációja, illetve némiképp részletesebben beszélt a magyarországi repterek jövőjéről. Ebben különbséget tett a vidéki és a budapesti légi kökötő helyzete között. Ferihegy kapcsán azt mondta, hogy készen vannak az ide vezető gyorsvasút tervei, és meg fogják építeni. Az útépítések témájában tett nyilatkozatából úgy tűnt, az autópálya-infrastruktúrát elégségesnek tartja, sokkal inkább az alacsonyabb rendű utak fejlesztésére kíván koncentrálni. A kötött pályát illetően pozitív példának hozta a hódmezővásárhelyi tram-traint és kilátásba helyezte más városoknál is elővárosi vasutak létrehozását. A bizottság a mintegy kétórás meghallgatás végén támogatta Vitézy Dávid miniszteri jelöltségét hat igen szavazattal és egy tartózkodás mellett.