● news.bsdnet.hu

A külügyi stratégia, egyúttal a külügyi tárca megújításáról beszél második parlamenti meghallgatásán Orbán Anita. A Külügyi Bizottságban a politikus kiemelte: elutasítják a külső beavatkozásokat. A Fidesz–KDNP részéről Németh Zsolt jelezte: ahogy az Európai Ügyek Bizottságában, úgy itt sem ellenzik képviselőik a politikus kinevezését. Tisztán külpolitikai fókusszal megújítjuk a magyar külpolitikát – mondta el Orbán Anita, akit az Európai Ügyek Bizottsága után a Külügyi Bizottság hallgatta meg a Parlamentben. Amíg az EU Bizottságban elegáns és kissé üres terem, a Külügyi Bizottságban óriási tömeg fogadta, a meghallgatás kezdetekor rengeteg pótszéket is hoztak be. Orbán új külpolitikáról – előző meghallgatásához hasonlóan – kiemelte: nem küllők leszünk, hanem a kerék. „A külpolitika nem elszigetelődésről, hanem tudatos jelenlétről, együttműködésről és befolyásról szól. A nemzeti értékeinket és érdekeinket saját szuverenitásunk megőrzésével, leghatékonyabban az európai közösségben tudjuk képviselni. A választópolgárok április 12-én Európát választották, így az új külpolitika is ebben a keretben működik majd. Célom egy kiszámítható, megbízható politika, nem a gáncsolás” – magyarázta. A szuverenitás jegyében csökkenteni kívánja a függést bármilyen irányban: „szuverén külpolitika nélkül nincs szuverén ország” – mondta el, hozzátéve: elutasítják a külső beavatkozásokat. Kiemelte: meg kell újulnia külügyi struktúrának, amely szolgáltató jellegűvé válik. Ennek jegyében meg kívánja erősíteni a tárcaközi együttműködést, és erős diplomáciai kart akar kidolgozni, belső képzési rendszerrel, erős, átlátható kiválasztással, a diplomáciai képzés megújításával. A külgazdasági attasék hálózatát fenntartják, de az energetika átkerül az illetékes tárcához, ahogy a most a KKM-hez tartozó cégek felügyelete is. Megújítják a külügyi stratégiát, a Külügyi Intézet visszakerül a minisztériumhoz, erősítve az Európa-központú külpolitikát. Visszakerül a külügyi tárcához az Információs Hivatal is. Ugyan az uniós portfólió jelentős része nem a külügy alá tartozik majd, az ezzel kapcsolatos külügyi feladatokat prioritásnak tekinti, ennek megfelelően szoros együttműködést tervez az illetékes Miniszterelnökséggel – fogalmazott, elismételve a korábbi meghallgatásán elhangzottakat. Mint mondta, ennek szerves része a korrupcióellenes intézkedések elfogadása és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. https://hvg.hu/itthon/20260511_orban-anita-meghallgatasa-europai-ugyek-bizottsaga-tisza-kormany-kulugyminiszter Kiemelte: Oroszország kihívást jelent a jelenlegi külpolitikában. Kulcskérdésnek nevezte ugyanakkor a visegrádi együttműködés megerősítését, elsősorban a magyar–lengyel kapcsolatok rendezésével, amelynek eleme lesz már a jövő héten az, hogy Magyar Péter Varsóba látogat. A V4-hez csatlakozhat egy regionális együttműködés megerősítése is. Magyarországnak tanulnia kell a lengyel gazdaság fejlődéséből, ahogy abból is, hogyan tudták hazahívni a diaszpórát – közölte a magyar–lengyel kapcsolatokról. A magyarságpolitikát is prioritásnak nevezte, a kétoldalú kapcsolatok erősítésével segítve a szülőföldön való boldogulást. Magyarország elismeri Ukrajna területi szuverenitását, emelte ki. Ami Szlovákiát illeti: bírálta a Benes-dekrétumokat, szerinte ez nem csak a jószomszédi kapcsolatokat zárja ki, de szembemegy az uniós joggal és az alapvető emberi jogokkal is. Orbán szeretné elérni a „külpolitika társadalmasítását”, amely széles körű vitát és a közvélemény edukálását is jelentené a döntésekről. „Le lehet fordítani a külpolitikát az emberek nyelvére” – emelte ki, hozzátéve: a jobb szomszédságpolitika ugyanígy jelenthet jobb közlekedési összeköttetést, például több hidat is. Céljuk általános a vitás ügyek rendezése, és a „valódi magyar érdekek” következetes képviselete, nem pártérdekeké, külső érdekeké. A bizottság alelnöke, Németh Zsolt fideszes politikus a 2010–2015-ben a külügyi tárca utazó nagyköveteként dolgozó Orbán Anita érdemeit dicsérte, majd hosszabb előadásba kezdett a szuverenitás fontos kérdéseiről – a négyperces (Németh által bírált) időkeretre hivatkozva Hajdu Márton bizottsági elnök félbeszakította a monológot. Amikor visszakapta a szót, Németh jelezte: felkészültségére hivatkozva a Fidesz nem fogja ellenezni a politikus kinevezését, tartózkodásuk pedig tekinthető „pozitív tartózkodásnak”. Kérdésekre válaszolva ezt követően Orbán elmondta: az uniós pénzek hazahozatala összkormányzati feladat lesz, amelynek koordinációja a Miniszterelnökség államtitkárságán fog történni. Ugyanakkor kiemelt szerepet kapnak a tagállamokban működő magyar nagykövetségek is, hogy támogassák az ez irányú kapcsolatépítésben a kormányt. A politikust kérdezték Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök október 23-i meghívásáról is. Mint ismert: a kormány csatlakozni kíván a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, amely körözést folytat Netanjahu ellen. Orbán úgy reagált: Izrael több ezer magyart segített az 1956-os forradalom után, ezért is fontosnak tartják meghívását, amit befolyásolhat még az is, hogy addig választást tartanak Izraelben. A szomszédságpolitika kiemelt szerepéről is beszélt Orbán, kiemelve Szlovákián túl azt is, hogy Magyar Péter miniszterelnök második útja Bécsbe vezet majd. A kínai befektetésekkel kapcsolatban kiemelte: mindenkitől ugyanazon szabályok betartását várják el, ennek fényében fogják felülvizsgálni a külföldi befektetéseket is. Kérdezték az orosz szankciókról is. Orbán kiemelte: visszautasítanak minden olyan lépést, amely a magyar érdekeket sértené, de külföldi érdekeknek megfelelve nem fognak akadályozni semmilyen szankciót. Ez szerinte általánosságban elmondható lesz a magyar érdekképviseletről. A titkosított szerződéseknél megvizsgálják a feloldást, jelezte a külügyminiszter-jelölt. A Nyugat-Balkán uniós csatlakozásával kapcsolatban jelezte: itt kontinuitás lesz az előző kormányhoz képest, a bővítés érdeke a magyar külpolitikának. Ehhez azonban teljesítenie kell az országoknak a csatlakozás feltételeit, amihez politikai és szakértői támogatást is készek adni. Ukrajna esetében is ugyanazt képviseljük, mint minden aspiránsnál: a csatlakozási feltételeknek maradéktalanul eleget kell tenniük, nem támogatják a gyorsított csatlakozást. Amerikát kiemelt partnernek nevezte több téren, a Béketanácsban való részvételről azonban nem beszélt, kiemelve, hogy egyelőre nem ismerik a tagság feltételeit. Orbán Anita külügyminiszteri kinevezését a Külügyi Bizottság 9 tagja közül hatan támogatták, hárman tartózkodtak.