● news.bsdnet.hu

Hegedűs Zsolt parlamenti meghallgatásán átfogó reformokat ígért az egészségügyben. Az egészségügyi miniszterjelölt azt mondta: az ágazat jelenleg alulfinanszírozott, kórházközpontú, és egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzd, ezért az új kormány egyik legfontosabb prioritása lesz azegészségügymegújítása. A miniszterjelölt szerint emelni kell az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsülését, rendezni kell a nem orvosi dolgozók béreit, valamint garantálni kell az orvosi bérek értékállóságát. Bejelentette azt is, hogy visszaállítanák az orvosi kamarai tagság kötelező jellegét. Hegedűs Zsolt közölte, hogy 2030-ra akár 1500-2000 háziorvosi praxis maradhat betöltetlen. Szerinte az alapellátást teljesen újra kell szervezni, ezért országos módszertani intézetet és 164 alapellátási centrumot hoznának létre. A reform részeként öt államtitkárság működne az Egészségügyi Minisztériumban, külön terület foglalkozna például Hegedűs Zsolt szerint a digitális egészségügy lehet az a „tőkeáttétel”, amely hosszú távon javíthatja az egész rendszer működését. Az EESZT biztonságának megerősítését is kiemelt feladatnak nevezte, emellett független minőség-ellenőrzési hatóság létrehozását is bejelentette. Tanácsadónak kértem fel Karikó Katalint, aki a felkérést nagy örömömre elfogadta – jelentette be a meghallgatáson. A miniszterjelölt konkrét egészségpolitikai célokat is megfogalmazott. Ezek között szerepel a daganatos megbetegedések számának 10 százalékos csökkentése, a születéskor várható élettartam 80 évre emelése, valamint országos dohányzás- és alkoholellenes programok indítása. A parlamenti meghallgatáson közölte: átalakítanák a magyar kórházi rendszert. Szerinte korábban milliárdokat költöttek el egy új kórház építésének előkészítésére, miközben érdemi előrelépés nem történt. Ehelyett a Tisza-kormány centrumkórházi rendszerben gondolkodik. A tervek szerint minden régióban lenne egy centrumkórhzáz: Ezekben az intézményekben koncentrálnák a legösszetettebb ellátásokat és a magas szintű szakmai hátteret igénylő beavatkozásokat. A miniszterjelölt arról is beszélt, hogy a fejlesztések között zöldmezős beruházások is szerepelnek, emellett a meglévő kórházak mellé úgynevezett célzott hubokat telepítenének. Ezek feladata részben a várólisták csökkentése és a gyorsabb betegellátás biztosítása lenne. Takács Péter volt egészségügyért felelős államtitkár kérdésére azt mondta, hogy a szívhang-törvénnyel „a szakmát megerőszakolta a politika”. Hozzátette, hogy korábban tagja volt az etikai kollégiumnak, amikor ez a törvény életbe lépett. A miniszterjelölt szerint a szívhangtörvényhez és más, az élet kezdetével vagy végével kapcsolatos kérdésekhez rendkívül körültekintően kell hozzányúlni. Az abortusz, az eutanázia vagy éppen a szívhangtörvény olyan súlyos etikai ügyek, amelyekben széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésre van szükség. Arról is beszélt, hogy a szívhangtörvényt mindenképpen újra napirendre vennék, és egy széles körű társadalmi egyeztetést követően felülvizsgálnák. A volt államtitkár azon kérdésre, hogy a Tisza-kormány évente miből teremti elő az 500 milliárd forintnyi pluszpénzt az egészségügyre azt mondta, hogy alapozná meg. Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy több műtétet lehetne elvégezni, ha növekedne a termelékenység az egészségügyben. Szerinte ehhez minden kórházban meg kell vizsgálni a hiányosságokat, és fel kell mérni, milyen segítségre van szükség az intézmények működésének javításához. Hangsúlyozta: mindehhez többletforrásokra is szükség van, a pluszpénzeket pedig a jól működő, gyors és magas színvonalú egészségügyi intézményekhez kell irányítani. Kijelentette, hogy az előző vezetésnek felelősséget kell vállalnia az eddigi eredményekért. Hozzátette: kivizsgálják a pandémia alatt történt beszerzéseket, valamint beruházásokat is.