● news.bsdnet.hu

Hétfő reggel a digitalizációs bizottság meghallgatta Tanács Zoltánt, a Tisza-kormány tudományos és technológiai miniszterjelöltjét, aki Észtország mintájára építené fel Magyarországot, megerősítené a kibervédelmet, hogy az oroszok ne járhassanak ki-be a külügyminisztérium szerverein, és szigorúan átvizsgálnák a korrupt IT-közbeszerzéseket is. Öt igen, egy nem és egy tartózkodás mellett támogatta a Tisza tudományos és technológiai miniszterjelölt kinevezését a digitalizációs bizottság. Tanács Zoltán a bizottsági meghallgatás elején adott bemutatkozójában elmondta: történelmi lehetőségnek tartja, hogy egy tárca alatt összpontosul a tudomány, a digitalizáció és az állami informatika. Szerinte ezek a területek együtt képesek arra, hogy Magyarországot egy modern, digitális állam irányába mozdítsák el. Magáról szólva elmondta: közgazdász végzettségű, huszonöt évig dolgozott egy IT-tanácsadó cégnél. Pályája során sok helyen megfordult a világban, különböző stratégiai, szervezési és transzformációs projekteken dolgozott. Több száz vállalatnál, állami intézménynél és kórháznál szerzett tapasztalatot. Azt mondta, jól ismeri a közszolgáltatások működését, képességeit és árnyoldalait is. Kifejtette: olyan minisztériumot szeretne létrehozni, amely „átrepíti Magyarországot a huszonegyedik század második felére”. Észtország mintájára olyan digitális államot képzel el, amely megkönnyíti az állampolgárok életét, és ahol nem kell minden ügyintézésnél újra és újra ugyanazokat az adatokat megadni. A cél szerinte az, hogy az állami ügyintézés olyan legyen, mint amikor valaki Revolutot vagy Bookingot használ: olcsó, egyszerű, fájdalommentes, néhány kattintással elintézhető. A legnagyobb területnek a digitalizációt nevezte. Azt mondta, nem lehet azt állítani, hogy minden rossz volt az elmúlt években. Magyarország az elmúlt tíz évben az utolsó helyről a kilencedik helyre lépett előre a kormányzati digitális indexben. Az alapinfrastruktúra szerinte kifejezetten jó minőségű, a lefedettség pedig meghaladja az uniós átlagot. Ugyanakkor az ezekre épülő szolgáltatások már nem megfelelőek. A kormányzati informatika sok problémával terhelt, és ezek szerinte főként a háttérrendszerekben jelentkeznek. Az első probléma, hogy sok állami nyilvántartás létezik, de ezek nincsenek összehangolva, és nem kommunikálnak egymással. Hiába ad meg az állampolgár egy vonzó, modern felületen adatokat, a háttérben sokszor továbbra is aktákat tologatnak. A második probléma, hogy az állami informatikai kompetenciák „elfolytak a végeken”. Az állami IT-céghálózatban nagyjából 3500 ember dolgozik, miközben az intézményekből sok helyen kifogytak az informatikai kompetenciák. Ha az állami oldalon nincs megfelelő szaktudás, az intézmények nem tudják kontrollálni a beszállítókat, ami növeli a túlárazások kockázatát. A harmadik, az előzővel összefüggő probléma a közbeszerzések rendszere. Tanács szerint több mint 3000 milliárd forint folyt keresztül ezen a területen, és ha ez a pénz jól hasznosult volna, Magyarország jóval előrébb tarthatna. https://hvg.hu/gazdasag/20260416_szazmilliardos-gyanus-allami-projektek-utan-nyomoz-a-tisza-szakertoje Szerinte ezek a közbeszerzések korrupcióval terheltek voltak, és óriási károkat okoztak. Kitért arra is, hogy egy tényfeltáró cikk szerint 46-ból 28 keretszerződésnél felmerül az összejátszás és a versenykorlátozás, ez 1200 milliárd forintos összeget érintett. A második nagy területként a kiberbiztonság hiányosságait említette. Példaként hozta fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium orosz feltörését, amelyről szerinte a mai napig nem tudni pontosan, mi történt. Említette az EESZT leállását, valamint a Krétából kiszivárgott adatokat is. Azt mondta, az állami informatikában olyan alapvető sztenderdeket nem tartanak be, amelyek elmulasztása nagy nemzetbiztonsági kockázatot okoz. A kiberbiztonság kezelése jelenleg szerinte nagyon széttagolt, ezért ezt a területet átfogóan újra kell gondolni, egységes szabályozással. A harmadik nagy területként a mesterséges intelligenciát nevezte meg. Azt mondta, az AI nem új technológia, az 1950-es évek óta velünk van, de csak az elmúlt néhány évben vált fókuszterületté. Tanács úgy vélte, egy modern digitális államnak ésszel és felelősségteljesen kell hozzáállnia a mesterséges intelligencia használatához. Figyelmeztetett arra, hogy az AI alkalmas dezinformáció terjesztésére is, és látható volt, mit okoz, ha valaki „megszórja vele a saját népét”. Ezt a visszaélésszerű használatot Tanács Zoltán szerint korlátozni kell. A pozitív oldalon azt emelte ki, hogy a mesterséges intelligencia nagy lehetőség Magyarország számára, például a személyes produktivitás növelésében. Szerinte azonban ez csak a felszín, és messze van attól, amire egy biztonságosan működő állami vagy vállalati környezetben szükség van. https://hvg.hu/360/20250729_orban-viktor-mesterseges-intelligencia-hatalom-strategia Olyan állami eszközkészleteket kell kialakítani, amelyek az oktatás, a közlekedés, az egészségügy és más közszolgáltatások szolgálatába állíthatók. Külön hangsúlyozta a szuverenitás és az adatszuverenitás megőrzését. Kormányzati érzékeny információk nem kerülhetnek olyan rendszerekbe, amelyek révén azokhoz mások is hozzáférhetnek – tette hozzá. Később egy bizottsági tag kérdésére úgy válaszolt: mindenképpen szükség van egy állami alkalmazottak által is használható, olcsón hozzáférhető olcsó AI-hozzáférésre. A dolgozók ugyanis rá vannak kényszerítve, hogy „sutyiban, privátban” fizessenek elő, és oda töltsék fel a hivatalos okiratokat. „Ne legyünk vakok, mindenki ezt csinálja – ha az állam nem teremti meg annak lehetőségét, hogy biztonságos felületen csinálják ezt, akkor magáncégekbe fogják feltölteni az érzékeny adatokat” – fogalmazott a miniszterjelölt. Ezzel óriási produktivitásnövekedést lehetne elérni a közszférában. A negyedik nagy területként a tudománypolitikát, az innovációt és a kutatás-fejlesztést nevezte meg. Azt mondta, Magyarország nem áll jól ezen a téren: az uniós országok átlagosan a GDP 2 százalékát költik kutatás-fejlesztésre, Magyarország viszont csak 1,3 százalékot. Szerinte Magyarország büszke volt az innovációs hagyományaira, de a legismertebb magyar tudósok és innovátorok közül sokan külföldön érték el sikereiket. A múltbeli büszkeségre ugyanakkor önmagában szerinte nem lehet építeni. https://hvg.hu/360/20260217_tanacs-zoltan-interju-tisza-part-program-valasztas-ketharmad Úgy fogalmazott, Magyarország erőforrások nélküli kis ország: nincs jelentős ásványkincs, nincs olyan természeti erőforrás, amelyet a világ nagy tömegben akar felhasználni. Az ország legfontosabb értéke ezért a tudás és a szellemi kapacitás. Ha erre nem fordít eleget, nem tudja kiaknázni a lehetőségeit. A kutatás-fejlesztési kiadásokat növelni akarja: a ciklus végére az uniós átlagra emelné a magyar szintet, hosszabb távon pedig az élvonalbeli országok, például Németország és Svédország 3 százalék körüli szintjét jelölte meg célként. Tanács Zoltán arra is kitért: nemcsak a költés mértéke, hanem a szerkezete sem jó. A kutatás-fejlesztési kiadások mintegy 75 százalékát a vállalati szektor adja, miközben az állam keveset tesz bele. Ezen szerinte változtatni kell. Hozzátette: a pénz önmagában nem elég. Az NKA példáján látszik, hogy nagy összegeket felelőtlenül is ki lehet osztani. A kutatási forrásokról éppen ezért nem politikai döntéseknek, hanem szakmai döntéseknek kell szólniuk. A kutatók tudják legjobban, mit érdemes kutatni. A politika feladata szerinte az, hogy meghatározza, mennyi pénzt lehet erre fordítani, de a tudomány autonómiáját vissza kell állítani. Szerinte a tudományt úgy lehet az ország számára hasznosan művelni, ha nemcsak több pénz áll rendelkezésre, hanem stabilitás, nyugalom és kiszámítható légkör is. Ezért leül az MTA vezetésével: pénteken találkozik Pósfai Mihály frissen megválasztott MTA-elnökkel, ezt követően pedig a kutatóintézetek vezetőivel is. Meg akarja hallgatni őket arról, milyen irányban szeretnék visszaállítani a kutatói működés feltételeit. Azt mondta, nem feltétlenül az eredeti állapot az egyetlen helyes opció, de reméli, hogy közös álláspontot lehet kialakítani. A kutatói életpályát is meg kell reformálni. Foglalkozni kell azzal, hogy a kutatók nyugodtan dolgozhassanak, és ne kelljen másodállást vállalniuk. https://hvg.hu/itthon/20260416_mta-egyetert-leendo-kormany-programfo-celok-egyeztetes-tisza-part Beszélt az ágazatok digitalizációjának elősegítéséről is. A cél az, hogy stabil alapokat teremtsenek, amelyekre minden tárca fel tudja építeni a saját digitalizációs stratégiáját. Ilyen terület lehet a kkv-szektor, az oktatás vagy az egészségügy is. Horizontális mechanizmust képzel el: a minisztérium adná az alapot, de minden ágazatban fel kellene építeni azokat a vezetői és szakmai kompetenciákat, amelyekkel az adott tárca a saját speciális digitális megoldásait végig tudja vinni. A Microsoft-botrányban bizonyos viszonteladók olcsón kaptak licenceket, majd azokat jóval drágábban adták tovább állami szerveknek, előre leegyeztetett közbeszerzéseken keresztül. Mit lehet tenni azért, hogy ne legyen összejátszás és túlárazás? – kérdezte Rózsahegyi Áron tiszás bizottsági tag. Tanács Zoltán szerint a visszaéléseket maga a Microsoft ismerte fel Közép-Európában. A cég a maga részéről megtette a szükséges lépéseket, de a magyar állam nem végezte el a saját feladatát. Az ügy nem elszigetelt probléma volt, hanem az állami informatikai környezet egészére jellemző korrupciós mintázatot mutatott. A közbeszerzési gyakorlatot ezért át akarják alakítani. Példaként azt mondta, hogy nem lehet reális árat adni olyan tenderre, amelyben négy évre előre kell megmondani, mennyibe kerül majd egy laptop vagy egy processzor. Ilyenkor a beszállító szerinte a kockázatok miatt eleve kétszeres-háromszoros árat mond. A beszerzéseket gyorsítani is kell: elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ötlettől a tényleges beszerzésig kilenc-tizenkét hónap teljen el. Úgy fogalmazott, ma előfordulhat, hogy az állam a piaci ár háromszorosáért vesz laptopot, amely csak hónapokkal később érkezik meg. A megoldást részben abban látja, hogy a kereteket vissza kell adni az intézményeknek, és nem szabad minden beszerzést központosítani. A fideszes Máthé Zsuzsanna azt kérdezte: meghagyja-e a DÁP-ot az új kormány? Tanács Zoltán szerint elvitathatatlanul jó kezdeményezés, ám működhetne sokkal jobban is. Alapfunkcionalitású eszköznek tekinthető, de tudja azt, amit ígér, és úgy is működik. Azonban át kell vizsgálni, hogy technológiailag biztonságos-e, és hogy milyen kapacitásokkal tudják fenntartani, kik üzemeltetik, kik rendelkeznek a forráskód felett, kinek van hozzáférése – ezt minden állami informatikai alkalmazásnál meg kell csinálni. Érdemes mielőbb áttekinteni a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat. Korrigálható-e a 08-as bevallásban? Olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta az Adózóna szakértője válaszolt. Már nem az a kérdés, szükség van-e online jelenlétre, hanem az, hogyan lehet az igazán hatékony. Egyre népszerűbb Magyarországon is a BNPL (Vásárolj most, fizess később) halasztott fizetési megoldás.