● news.bsdnet.hu

A tudósok meglepő kapcsolatot fedeztek fel a csecsemők korai biológiai fejlődése, a bélmikrobiom és az agy fejlődése között. Az eredmények szerint bizonyos bélbaktériumok akár védő szerepet is játszhatnak az autizmus és az ADHD kialakulásával szemben – írja a ScienceDaily. Az élet első évei kulcsfontosságúak az agy és az immunrendszer fejlődése szempontjából. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy mind az epigenetikai folyamatok, mind a bélmikrobiom hosszú távon hatással lehetnek az egészségre, de a két rendszer kapcsolatáról eddig keveset tudtak. A kutatás során 571 újszülött köldökzsinórvéréből elemezték a DNS-metilációs mintázatokat, amelyek az epigenetikai szabályozás egyik legismertebb formáját jelentik. Az adatokat 969 gyermek bélmikrobiom-mintáival vetették össze, amelyeket 2, 6 és 12 hónapos korban gyűjtöttek. Emellett a szülők bélflóráját is megvizsgálták a terhesség harmadik trimeszterében. Amikor a gyerekek betöltötték a 36 hónapos kort, a kutatók viselkedési kérdőívek segítségével felmérték neurofejlődésüket, majd összevetették az eredményeket a korábbi genetikai és mikrobiológiai adatokkal. A kutatás szerint több tényező is összefüggött a születéskor megfigyelhető epigenetikai mintázatokkal. Ilyen volt a szülés módja, a terhesség hossza, az idősebb testvérek jelenléte, valamint az anya allergiás betegségei. A császármetszéssel született babáknál a kutatók eltérő DNS-metilációs mintázatokat figyeltek meg több olyan génnél, amelyek az immunrendszer működésében és az agy fejlődésében játszanak szerepet. A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a születéskor meglévő epigenetikai mintázatok hatással voltak arra, hogyan alakult a gyermekek bélmikrobiomja az első életév során. Ezek a gének segítik a szervezetet a kórokozók felismerésében és az ellenük adott immunválasz kialakításában. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a születéskor jelen lévő biológiai folyamatok már az élet első évében befolyásolhatják a bélbaktériumok összetételét. Amikor a kutatók a hároméves korban mért viselkedési eredményeket elemezték, azt találták, hogy az autizmus és az ADHD bizonyos jelei összefüggésben álltak meghatározott epigenetikai mintázatokkal és bélbaktériumokkal. Hasonló eredményt figyeltek meg az ADHD esetében is. Azoknál a gyermekeknél, akik ADHD-hoz kapcsolódó epigenetikai mintázatokat hordoztak, kisebb eséllyel jelentkeztek a rendellenesség jelei, ha életük első évében kialakult náluk a Parabacteroides distasonis baktérium jelenléte. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az agy egészségének alapjai már a születés előtt kialakulnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyermek fejlődési útja előre meghatározott lenne. Az utóbbi években aggasztó jelenségre figyeltek fel a szakemberek. Jelentősen megnőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akik pszichiátriai ellátásra szorulnak , gyakran a túlzott képernyőhasználattal összefüggésben. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, vagyis az ADHD diagnózisok száma különösen meredeken emelkedik, és a probléma ma már szinte minden óvodai és iskolai közösségben jelen van. A Japánból ismert módszert – azaz a shisa kanko- t – eredetileg a vasúti dolgozók használták: a lényege, hogy az ember rámutat egy fontos tárgyra vagy lépésre, és hangosan ki is mondja, mit ellenőrzött. Az ADHD szempontjából ez azért érdekes, mert egyszerre vonja be a látást, a mozgást és a hallást, vagyis több csatornán erősíti meg az információt.