● news.bsdnet.hu

A szarvas-kullancslégy szerte Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában is honos. A leggyakrabban a szarvasokon tenyészik, de más emlőst sem vet meg és az emberre is veszélyes. Amikor leszáll a gazdatestre megválik a szárnyától, sőt, egy most publikált kutatás szerint nem csak attól, de a látási kapacitását is megfelezi, hogy több energiája maradjon táplálkozni és szaporodni. Dr. Roger Santer, az Aberystwyth Egyetem Élettudományi Tanszékének munkatárs azt mondta: „A látás létfontosságú szerepet játszik az állatok viselkedésében, de sok energiát igényel. Az evolúció azokat az érzékszervi rendszereket részesíti előnyben, amelyek hatékonyan illeszkednek az állat életmódjához. Egyes vérrel táplálkozó legyek nagymértékben támaszkodnak a látásra, míg mások állandóan a gazdaállaton élnek, és kevés szükségük van rá. „Azt tapasztaltuk, hogy egy repülő szarvaslégy vizuális rendszere nagyon hasonlít egy cecelégyéhez, amely híres arról, hogy emlősökre vadászik Afrikában. Miután azonban egy szarvaslégy elveszíti szárnyait és ektoparazitává válik, opszin génjeinek aktivitása körülbelül a felére csökken. Ez arra utal, hogy a legyek nem veszítik el teljesen a látásukat, de vizuális érzékenységük csökken. Úgy gondoljuk, hogy A Journal of Experimental Biology című folyóiratban megjelent tanulmány friss betekintést nyújt abba, hogyan igazítják a paraziták érzékszervi rendszereiket, amikor életmódjuk drámaian megváltozik. A kutatók szerint a szarvaslegyek és más csípős legyek érzékszervhasználatának jobb megértése végül hozzájárulhat a megfigyelési és ellenőrzési stratégiák javításához.