● news.bsdnet.hu

A Vatikánban talált felirat alapján igen máshogy zajlottak a dolgok, mint azt hivatalosan állítják. Egyedülálló, hun-magyar vonatkozású művészettörténeti és historiográfiai forrás kapott nyilvánosságot, miután a Két Hollós Könyvesbolt közösségi oldalán megosztásra kerültek azok az exkluzív felvételek, amelyeket Obrusánszky Borbála történész készített a Vatikánban. A digitálisan közzétett képanyagon a Vatikáni Palota egyik gazdagon díszített falfelülete látható, amelyen Márk evangélista ikonografikus szimbóluma, a szárnyas oroszlán egy kiterített kódexlapot tart a magasba. A latin nyelvű inskripció tisztán olvasható: "Venetia civitas admirabilis post eversam ab attila hunor rege aquileiam condita anno a salute hominibus restituta CCCCLIIII”. A felirat nem kis dolog, voltaképpen okozati kapcsolatot tételez fel a hun uralkodó észak-itáliai hadjárata és az adriai metropolisz megalapítása között. Olvass tovább... Olvass tovább... A latin nyelvű forrás kritikai olvasata és szemantikai rétegei A szakrális térben megörökített, klasszikus és humanista stílusjegyeket ötvöző felirat pontos tudományos fordítása a következőképpen hangzik: "Velence, ez a csodálatra méltó város, 454-ben alakult, miután Attila, a hunok királya megdöntötte Aquileiát, és megváltása révén visszanyerte az emberiséget." A szöveg pikantériája, hogy a nyugat-európai historiográfiában megszokott pejoratív, Isten ostorára utaló toposzokkal ellentétben meglepően emelkedett, tiszteletteljes hangvételben emlékezik meg a hunok nagykirályáról. Aquileia pusztulása itt nem öncélú barbár rombolásként, hanem egy magasabb rendű történelmi transzformáció elkerülhetetlen katalizátoraként jelenik meg, amely utat nyitott a későbbi tengeri nagyhatalom megszületésének. Olvass tovább... Olvass tovább... A vatikáni inskripció és a magyar krónikás tradíció A Két Hollós Könyvesbolt által bemutatott lelet kiemelt jelentőséggel bír a magyar középkorkutatás számára, ugyanis tökéletes szövegszerű egyezést mutat a hazai krónikás hagyománnyal. A Képes Krónika vonatkozó fejezetei szintén explicit módon rögzítik, hogy Aquileia hun ostroma és bevétele után a lagúnák mocsaras szigeteire menekülő lakosság vetette meg a modern Velence alapjait - a vatikáni freskó felirata ugyanis komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a római kúria emlékezete miért őrizte meg ilyen pozitív kontextusban a hun expanzió emlékét, és kik voltak azok a menekülők, akik e sorsfordító geopolitikai esemény hatására új civilizációs központot hoztak létre.