● news.bsdnet.hu

Megszabadítjuk a gyermekvédelmi törvényt azoktól a lózungoktól, amelyek sértik az uniós jogot, és ezek majd a történelem szemétdombjára kerülnek – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben. Azt ugyan tagadta, hogy ez lenne az egyik feltétele annak, hogy Magyarország megkapja a nekünk járó uniós forrásokat, de a nyomásgyakorlás ebben a kérdésben nem is lehet kétséges az Európai Bizottság részéről. Nem véletlen, hogy az új kormányban számos olyan személy is vezető pozícióba került, akik az LMBTQ-lobbi érdekeit képviselik. Kormánybiztosként felel például a nemzeti társadalompolitikáért Bódis Kriszta , a Csipke Józsika című érzékenyítő mesekönyv szerzője, Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter pedig LMBTQ-szervezetekkel tárgyal az iskolai érzékenyítő programokról. A döntés szerint az uniós alapszerződések 2. cikkét sértette meg a jogszabály megváltoztatása. Az Európai Bíróságot különösen az aggasztotta, hogy az Orbán-kormány intézkedései jelentősen korlátozták az olyan tartalmakhoz való hozzáférést – különösen a médiában és a reklámokban –, amelyek a nemi identitás megváltoztatását, a születési nemtől való eltérést, a homoszexualitást jelenítik meg vagy népszerűsítik. A bizottság hivatkozott többek között a belső piac működésére vonatkozó uniós szabályokra, az alapvető jogokat rögzítő chartára, az adatvédelmi előírásokra. Az Európai Bizottságnak ez annyira fontos volt, hogy az Európai Bíróság teljes ülésben járt el, vagyis nem három- vagy öttagú tanácsban, hanem mind a 27 bíró részt vett az ítélet megalkotásában. A testület pedig minden elemében elfogadta a bizottság érvelését. A bíróság szerint a magyar szabályok indokolatlanul korlátozzák a médiaszolgáltatók és más piaci szereplők működését. Kimondták, hogy bár a gyermekvédelem legitim cél lehet, a konkrét intézkedések túlmutatnak ezen, és diszkriminatív jellegűek. Az ítélet szerint a törvény sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, sőt még a magán- és családi élet tiszteletben tartását is. A bíróság itt azonban nem állt meg; azt állították, hogy a magyar szabályozás megsértette az uniós alapszerződések 2. cikkét, ami rögzíti az EU alapját képező értékeket, mint az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tisztelete. Magyarország ugyanakkor azzal érvelt, hogy intézkedései a nemzeti identitás és a gyermekek védelme érdekében szükségesek, és nem semmisítette meg a törvény elemeit. Az ítélet persze azonnal jogerőssé is vált, ellene fellebbezésnek tehát nem volt helye, és közölték: azonnal végre kell hajtani. Azt is jelezték, hogy a blokkolt uniós forrásokból körülbelül 7-800 millió euró a jogszabály miatt elérhetetlen Magyarország számára. Magyar Péter kormányának tehát azért is lépnie kell, hogy ez a pénz felszabaduljon.