● news.bsdnet.hu

Elképesztő trükkökkel spórolnak a milliárdos profitú bankok. A közvélemény és a pályakezdők jelentős része még mindig az egyik leginkább presztízsértékű, kiszámítható és anyagilag magasan jövedelmező szektorként tekint a pénzintézeti világra. Sokan szentül hiszik, hogy egy neves bank professzionális munkakörülményeket, kiemelkedő bérezést és elegáns, stresszmentes környezetet biztosít az alkalmazottai számára. Ehhez a rózsás képhez képest egy egészen drámai és kijózanító beszámoló látott napvilágot a MunkahelyiMesék elnevezésű, munkahelyi történeteket gyűjtő Facebook-oldalon: Magyarország egyik legnagyobb bankjának munkatársa döntött úgy, hogy megtöri a csendet, és a nyilvánosság elé tárja azt a belső rendszerszintű kizsákmányolást, amely teljesen átírja a szektorról kialakult illúziókat. Olvass tovább... Olvass tovább... Szigorú normaidők, zaklatás és 20 perces ebédszünet A névtelenséget kérő alkalmazott, aki a pénzintézetnél vállalati hitelek back-office (háttérmunkatársi) területén végzi feladatait, részletesen beszámolt a mindennapi működés fenntarthatatlan sajátosságairól. A munkaidő szigorúan reggel 8-tól délután fél 5-ig tart, ám a legfőbb nyomást a percre pontos elszámoltatás és a teljesíthetetlen normaidők jelentik. A poszt szerint a menedzsment folyamatosan nyomás alatt tartja a dolgozókat; amennyiben valaki az átlagnál lassabbnak vagy bizonytalanabbnak bizonyul, azonnali retorziókkal, pszichológiai vegzálással és állandó feszültséggel kell szembenéznie. A munkavállalóknak elvileg jár egy mindössze 20 perces ebédszünet, ám ha ezt valaki igénybe veszi, a hátralévő feladatok miatt azonnali számonkérés és cinikus vezetői megjegyzések várják, miközben a belső panaszok azonnal kitudódnak. Olvass tovább... Olvass tovább... A beszámoló talán legsokkolóbb része a pénzügyi kompenzációt, illetve a rugalmatlan adminisztrációt érinti. A banki szférától elvárt magas jövedelemmel szemben a forrásként szolgáló alkalmazott négy év munkaviszony után is mindössze nettó 290 ezer forintos fizetést kap, amelyet a felelősséghez és a munkamennyiséghez mérten nevetségesen alacsonynak nevez - és lássuk be, valóban nem számít túl vaskos fizetésnek ahhoz képest, amit az ember egy banktól várna. A túlórát a pénzintézet nem hajlandó kifizetni, helyette lecsúsztatást javasolnak, amire a felhalmozott feladatok miatt fizikailag nincs lehetőség - a rugalmasság teljes hiányát az is mutatja, hogy akár egy 20 perces magánügy elintézésére sem engedik el a dolgozókat, hanem teljes szabadnapot kell kivenniük. A történet beküldője, aki egyébként ennél a banknál kezdte a karrierjét, azzal zárja levelét, hogy a totális kiégés szélén áll. - végül pedig határozottan óva int mindenkit attól, hogy a banki szektor ezen szegmensét válassza.