Ruszin-Szendi Romulusz: nem küldünk katonát az ukrán-orosz háborúba
Demokrata
2026-05-11 11:39
Ruszin-Szendi Romulusz kiemelte: a honvédelem nemzeti ügy, és bízik abban, hogy a honvédelem nemzeti minimum lesz, és úgy tudják folytatni a haderő fejlesztését, hogy azzal elégedett lesz a társadalom minden rétege.
A miniszterjelölt közölte: a szövetségesek bizalma devalválódott az elmúlt években, ezért vissza kell állítani azt a honvédelem területén is.
A magyar katonák morálja, önbizalma megtört, mert indoklás nélkül bárkitől meg lehet szabadulni. A kialakult illetménykülönbségek is ártottak a morálnak – jelentette ki Ruszin-Szendi Romolusz.
Elmondta: : a haderőfejlesztés fókuszába az embert helyezik, visszaépítik a védelmi ipar rezilienciáját, a haderőfejlesztés hangsúlyát a magyar kis- és középvállalkozásokra helyezik, és előtérbe kerül a kettős – katonai és polgári – felhasználású eszközök rendszeresítése. Ruszin-Szendi Romolusz hozzátette: a modern eszközök nem jelentenek semmit, ha nincs, aki üzemelteti azokat, ezért vissza kell adni a katonák megbecsülését, ki kell vezetni a szolgálati kultúrát semmibe vevő jogszabályokat és a teljes illetményrendszert át kell dolgozni.
Simicskó István (KDNP) kérdésére válaszolva elmondta, a Zrínyi 2026 program idén véget ér, és nem akar új programot hirdetni, a haderőfejlesztésnek – figyelemmel a technikai fejlődésre – folyamatosnak kell lennie. A honvédek jogállásáról szóló jogszabálynak törvénynek kell lennie, nem kormányrendeletnek, mert csak a törvény védi meg a katonát attól, hogy ne legyen kitéve politikai tisztogatásnak, ahogyan az 2023-ban történt – mondta.
A leendő miniszter közölte: hisz a kollektív bölcsességben, és abban, hogy az érintettek bevonásával jobb törvény alapjait teremtik meg, már az új költségvetés elfogadása előtt. Takács Árpád (Fidesz) kérdésére elmondta, Magyarország rendkívül büszke lehet a tartalékos rendszerre, jelenleg több 12 ezren vannak, de mobilitásuk nem üti meg az elvártat, ezért fejleszteni kell többek között az egyéni harcászati felszerelésüket, normális kiképzést kell biztosítani számukra, hogy ne csak „minél nagyobb számot mondhassunk be”. Bővíteni szerezné a katonai középiskolák rendszerét, is amely egyfajta belépő a tartalékos és hivatásos rendszerbe.
A fiatalításról szólva azt mondta, vezérkari főnökként nem volt lehetősége arra, hogy megvédje a katonákat, de most visszavesznek mindenkit, aki szolgálni akar.Aki a magyar honvédelemért akar dolgozni, annak helye van a honvédség rendszerében– emelte ki.
Közölte: marad a minisztériumtól független vezérkar, és miniszterként nem a Várban, hanem a tárca régi, Balaton utcai épületében fog dolgozni. Novák Előd (Mi Hazánk Mozgalom) kérdésére válaszolva közölte: egyik első intézkedése lesz a Mária Terézia-laktanya visszanevezése Petőfi-laktanyává, erre már a héten sor kerülhet. A miniszterjelölt azt mondta, tudomása szerint sok csalódott katona adta be leszerelési kérelmét, de tőlük türelmet kért, amíg megvalósítják az intézkedéseiket.