● news.bsdnet.hu

– A közpénzt valóban közpénzként kezeljük, ami semmilyen körülmények között nem veszíti el közpénz jellegét – többek közt ezt ígérte meghallgatásán Kapitány István, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium leendő vezetője hétfőn reggel. Kapitány István meghallgatása kezdetén ismertette szakmai életútját. Kiemelte, hogy bár 30 évet töltött el nemzetközi környezetben, de Magyarországon is vállalt ez idő alatt szakmai és társadalmi feladatokat. Szerinte a gazdaság beindításának a kulcsa a bizalom: a befektetői és lakossági bizalom, amihez fontos a humán erőforrás fejlesztése. – A politikusoknak az a feladata, hogy ezt a környezetet teremtse meg. Sajnálatos módon, amit tapasztaltunk az elmúlt években, az ennek az ellenkezője volt. Láttunk rögtönzést, kivételezést, korrupciót, közpénzből hizlalt kormányközeli hátországot. A magyar gazdaság nem azért lassult, mert a magyar emberek nem dolgoznának eleget, hanem mert a kormány és gazdasági vezetése rossz gazdája volt ennek a területnek, nem alakult ki a bizalom. Mikor a bizalom nincs meg, akkor a befektetések is lelassulnak, a lakossági fogyasztás is lelassul – mondta. Általánosságban kiszámítható szabályokat, tisztességes versenyt, a korrupcióval szembeni zéró toleranciát és az átlátható támogatásokat szeretnének megvalósítani. Hangsúlyozta, hogy mivel az energia fontos része a modern gazdaságnak, nem ért egyet azzal a megközelítéssel, ami a Fidesz-kormány alatt volt, miszerint az ide kapcsolódó tevékenységeket három különféle minisztériumnál szabályozták. Álláspontja szerint szerencsésebb egy olyan struktúrát választani, ahol az energiával kapcsolatos stratégiák egymást kiegészítik, egymással összhangban állnak, ennek megfelelően ezeket mind a gazdasági és energetikai minisztérium fogja koordinálni. A jelenlegi helyzetet tovább elemezve megállapította, hogy most egy kivéreztetett gazdaságról beszélünk, ami évek óta stagnál, bizalmi válság van és befagyott uniós pénzek. – A környező országok gazdasági növekedése a miénknél jóval nagyobb volt, tehát nem lehet azt mondani, hogy ezt csak a külső gazdasági körülmények okozták – említette, hozzátéve, a gazdaságpolitikában nagyon sokszor politikai érdekek érvényesültek. Céljuk, hogy hazahozzák a befagyasztott uniós forrásokat, egész pontosan 10,4 milliárd eurót. Kiemelte, a forint rég nem látott erősödésen megy keresztül, hiszen a piacok látják, milyen irányt fog venni az ország gazdasági stratégiája, ami csökkenti a kockázati prémiumot. Ez azért fontos, hogy finanszírozni tudják a magyar államot, a gazdaságot, hiszen a finanszírozási kamatköltségek Magyarországon egyik legmagasabbak EU-szerte. – Az állami forrásokat pedig nem politikai hűség, hanem gazdasági hasznosság szerint kell, hogy elosszuk – tette hozzá. Három területről beszélt részletesen: a belgazdaság, külgazdaság és az energia vonatkozásairól. A belgazdaság kapcsán kiemelte, senki nem szeretné, hogy összeszerelő üzemmé váljunk, márpedig az utóbbi időben a magyar gazdasági fejlesztési források jelentős részét (57 százalékát) akku- és autógyártási projektekre költötték. Mindez mégsem indította be olyan mértékben a beruházásokat, amint azt az Orbán-kormány tervezte. Kapitány István hangsúlyozta, az EU-s források hazahozatala és a tisztességes verseny beindítása mellett a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési programuk fontos része az innováció. Négy év alatt legalább másfélszeresére akarják emelni az innovációra fordított forrásokat. Lesz országos innovációs stratégia, ennek fontos része lesz a gazdasági innováció. – Nem zebrákat, hanem unikornisokat szeretnénk látni, vagyis olyan olyan tehetséges fiatalok által indított bizalmi vállalkozásokat, melyek a jövőben globális szereplőkké is válhatnak – jegyezte meg. Kiemelte, észt, cseh példák mutatják, hogyan lehet a képzési forrásokat, támogatási forrásokat hatékonyan alakítani, hogy olyan ökoszisztémát alkossanak, melyekben a startup-ok sikeresen működhetnek. Véleménye szerint a magyar gazdaság hosszú távon akkor tud igazán fejlődni, ha az innováció és a mesterséges intelligencia felhasználása terén felzárkózunk a világ élvonalába. Egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, a modern gazdaságok manapság a humán erőforrásra, a kiművelt emberfőkre építenek, ami Magyarországnak jó hír, hiszen ezen a területen óriási lehetőségeink vannak. Az oktatásnak, a felnőttképzésnek új lendületet kell vennie, a világ élvonalához fel kell zárkóznia, hiszen a jövő az emberi tudásban van. A kereskedelmet és a turizmust illetően megjegyezte, ezekről eddig kevés szó esett, pedig körülbelül a GDP 10-10 százalékát teszik ki. Elkezdték az egyeztetéseket az iparági szervezetekkel, arra fókuszálva, hogyan tudnák a befektetői bizalmat visszaállítani azért, hogy a magyar kereskedelem és a magyar turizmus elinduljon. A turizmus terén strukturális változást is terveznek: ezidáig a minisztériumon belül a turizmusnak nem volt államtitkári felelőse, ez most változni fog. Ami az energetikai szektort illeti, a miniszterjelölt kiemelte, a vállalkozások nem lehetnek tartósan versenyhátrányban azért, mert a régiós, európai versenytársaknál drágábban jutnak energiához. Jelentős terveik vannak a megújuló energia tekintetében is, amihez hálózatfejlesztésekre lesz szükség. Az energiaszegénységen is javítani akarnak, ez jelenleg körülbelül 800 ezer magyar háztartást érint. Fenntartanák a rezsicsökkentést, kibővítve a tűzifára is kiterjesztenék. – A magyar otthonok legalább 25 százalékát tíz éven belül magasabb energiahatékonyságúvá tesszük, ezért is nagyon fontos például az európai uniós források hazahozatala – mondta. A miniszterjelölt hangsúlyozta az energiaforrások diverzifikációjának fontosságát. Egy fideszes kérdésre elmondta, nincs abban a helyzetben, hogy megmondja, mi volt a pontos hiba a Barátság kőolajvezeték esetében, amit mostanra sikerült kijavítani. Nem azt akarja megcélozni, hogy teljesen leváljunk az orosz olajról, hanem, hogy a legfenntarthatóbb, legolcsóbb forrásokat találjuk meg és ne fordulhasson elő még egyszer, ami az Orbán-kormányban megtörtént, hogy néhány év alatt 65 százalékról 90 százalékra nőtt az orosz olajnak való kitettségünk. – Magyarország alapvetően kedvező helyzetben van, hiszen két kőolajvezetékre is számíthat, amit kevesen mondhatnak el magukról Európában – emelte ki. Az Adria-kőolajvezeték ügyében elmondta, a technikai nehézségek orvosolhatók, egyebekben nagyon fontos az energetikában az opcionalitás, hogy több lábon álljunk. Az atomenergia kapcsán Paks 1 esetén az üzemidő professzionális meghosszabbítását tűzi célul, de itt is hangsúlyozta, nem látnak még tisztán a titkosított szerződések miatt, azok ismeretében lehet konkrétumokat mondani. A megújuló energiaforrások is nagyobb hangsúlyt kapnának a jövőben, itt elsősorban a szélerőművek bővítéséről, illetve a napenergiáról beszélt, ahol az energiatárolás megoldására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Honnan lesz minderre pénz? Kapitány István szerint a pazarlás, a korrupció megszüntetésével 3-4 ezer milliárd forinttal máris több lesz az államkasszában. – A közpénzt valóban közpénzként kezeljük, ami semmilyen körülmények között nem veszíti el közpénz jellegét – jegyezte meg. Kiemelte, felül kell vizsgálni az eddigi szerződéseket, amelyek között rengeteg indokolatlanul sok titkosított tartalom van. – Kevesebb kivételezés, több teljesítmény, kevesebb bizonytalanság, több bizalom, kevesebb olcsó munkaerőre épülő alkalmazkodás, több tudás és termelékenység Magyarországon – hangsúlyozta. Az első 100 napban a legfontosabb feladatuk, hogy áttekintsék a legfontosabb szerződéseket, támogatási konstrukciókat és vállalkozói terheket, hogy tisztán lássanak minden egyes területen – utána pedig felépíteni a gazdaságot a felvázolt irányvonal mentén. Kérdésre válaszolva elmondta, a különadókat egyelőre nem tervezik kivezetni, de hangsúlyozta, át kell nézniük a rengeteg titkosított anyagot, hosszú távon akkor tudnak tervezni.