● news.bsdnet.hu

A hazai adórendszert jelenleg a fogyasztást terhelő kiemelkedően magas közterhek, valamint a vállalatokat érintő, nemzetközi szinten is igen kedvező társasági adómérték kettőssége határozza meg – mutatott ráH. Nagy Dániel,a Forvis Mazars Kft. adó- és jogi üzletágának adóigazgatója. A szakember egy sajtótájékoztató keretében vázolta fel a közép-kelet-európai régió adózási térképét, rávilágítva Magyarország sajátos helyzetére a környező államok tükrében. H. Nagy Dániel meglátásait aG7 gazdasági szaklapfoglalta össze. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az adózás kérdése a Tisza Párt gazdasági reformelképzelései kapcsán került reflektorfénybe. Bár korábban megjelentek olyan híresztelések, amelyek adóemelést vizionáltak a párt programjában, a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint inkább az adóterhek mérséklése irányába mozdulnának el. Ez ugyanakkor komoly szakmai kérdéseket vet fel, hiszen a jelentős államháztartási hiány kezelése továbbra is halaszthatatlan feladat marad. A számok nyelvén beszélve elmondható, hogy Magyarország a nemzetközi mezőny első helyén áll azáltalános forgalmi adótekintetében, hiszen a 27 százalékos alapkulcs globális szinten is egyedülállóan magas. Ezzel éles ellentétben áll a vállalatokat terhelő 9 százalékostársasági adó(tao), amely az Európai Unió tagállamai között a legkedvezőbbek közé tartozik, elősegítve a tőkevonzó képességet. A bérfejlődés tekintetében is látványos a dinamika: a minimálbér 11, míg azátlagbér9 százalékkal emelkedett a tavalyi évhez képest Magyarországon. Ez az ütem jóval meghaladja a régiós uniós tagállamok átlagát, devásárlóerő-paritáson és nominális értéken számolva a hazai keresetek továbbra is a regionális versenytársak szintjén, azoktól némileg elmaradva mozognak. Jelentős elmozdulás látható viszont acsaládi kedvezményeknél: egy három gyermeket nevelő, átlagbérrel rendelkező munkavállaló esetében az adóteher 17,8 százalékra csökken. Ez a mérték a vizsgált országok körében az egyik leginkább kedvező adószintnek tekinthető. Számos szomszédos országban, például Ausztriában, Szlovéniában vagy Szlovákiában a gyermekek száma nem hoz ilyen radikális változást, ott az elvonás mértéke 40 százalék felett marad. A többkulcsos adó bevezetése sokat jelentene a magyar gazdaságnak – Fotó: Shutterstock A Tisza Párt tervei kapcsán H. Nagy Dániel kifejtette, hogy a tervezettadójóváírások– például a mediánbér alatti jövedelmek esetén – éves szinten 300-500 milliárd forintos kiesést okozhatnak a költségvetésnek. Azáfaesetében nem terveznek emelést, sőt, az egészséges élelmiszerek körében kulcscsökkentés is felmerült. A kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) újbóli kiterjesztése szintén napirenden van. Az adóigazgató szerint aKATAkorábbi formája hatékonyan fehérítette a gazdaságot, de az aránytalanul alacsony közteher miatt sok esetben bújtatott foglalkoztatást eredményezett. A kieső bevételeket a pártvagyonadóbevezetésével ellensúlyozná, ám a szakértő szkeptikus ennek hatékonyságát illetően. A vagyon pontos felmérése és a külföldön tartott eszközök elérése adminisztratív szempontból rendkívül bonyolult feladat. Ezzel szemben atársasági adó reformja, a kulcsok emelése vagy atöbbkulcsos adórendszerbevezetése, illetve az adókedvezmények felülvizsgálata érdemi többletforrást jelenthetne. A jövőre nézve H. Nagy Dániel megfontolt lépésekre és a kiszámíthatóság javítására számít. Véleménye szerint a személyi jövedelemadó csökkentése lehet az első intézkedések egyike, bár a költségvetési hatások miatt reálisabbnak tűnik egy 2027-es bevezetés. A többgyermekes anyák adókedvezménye politikai okokból valószínűleg rövid távon érintetlen marad, annak ellenére, hogy ez a tétel egyre komolyabb finanszírozási kihívást jelent az államkasszának. Az Agroinform olvasóifóruma az adózásról itt található. Indexkép: Shuttesrtock.