● news.bsdnet.hu

Hajnal-Nagy Gábor korábban egy képviselő-testületi ülésen szólalt fel az egyéniben vereséget szenvedő, de listáról a parlamentbe jutó politikus ellen. „Egyszerűen hihetetlen, ami történt. Megalázó, ami most zajlik. Tehát az, hogy ez az ember, aki ezt elkövette a saját közösségével, az most megint ott ülhet a parlamentben” – mondta Pócs János fideszes országgyűlési képviselőről április végén Hajnal-Nagy Gábor, a párt jászberényi önkormányzati képviselője, aki most a 24.hu-nak nyilatkozott erről részletesebben. Szerinte a jászberényi és a jászapáti Fidesz összeomlása Pócs János „személyes döntéseinek a következménye, amelyek miatt egyre több szavazót veszítettünk a választókerületben. Ennek ellenére semmiféle felelősségre vonással nem kellett szembenéznie”. https://hvg.hu/itthon/20260430_jaszbereny-hajnal-nagy-gabor-pocs-janos-budai-lorant-fidesz-orszaggyules-parlament Arra a kérdésre, hogy miért éppen április végén fakadt ki, Hajnal-Nagy azt felelte: Egy pártban is az érdemei mentén kellene előrehaladnia valakinek, és arra méltó személyeknek kellene bekerülniük a parlamentbe. De azt látjuk, hogy a Fideszben ez nem így van, helyette egy despotikus, önkényuralmi rendszerként működik. Ha valahol diktatúra van, akkor a Fideszen belül van, nem országosan. Az érdem nélküli előrehaladás súlyos erkölcsi kérdés, amit a választók is érzékelnek. A NER-rel sem az volt a baja az embereknek, hogy vannak milliárdosok, hanem ha valaki nem az érdemei mentén halmoz fel egyre nagyobb vagyonokat.” A Fidesz belső működéséről azt mondta a képviselő, hogy „teljesen formális, ha viccelődni szeretnék, akkor azt mondanám, hogy Kim Dzsongun is megirigyelhetné. Amit mi láttunk, az a mindig 100 százalékos egyetértésben felrakott kezek, a párbeszéd és a kritika teljes hiánya, a kihívó nélküli jelöltek voltak. Ahogy Pócs János szokott fogalmazni: ő Orbán Viktor katonája. Alatta is mindenki katona, és parancsok vannak, amiket végre kell hajtani”. Hajnal-Nagy szavaiegybecsengenek Czinkné Sztán Anikóéival, aki a választás után lépett ki a miskolci Fideszből. https://hvg.hu/itthon/20260507_fidesz-miskolc-czinkne-sztan-aniko-kilepes Hajnal-Nagy úgy látja, hogy egy olyan despotikus szervezetben, amilyen a Fidesz, a feltétlen hűség a legfontosabb, ebből pedig kontraszelekció következik. „Én legalul voltam, a föntebb lévő szintekről nem nagyon tudok beszélni, de azt mondhatom, hogy a kritikának nincs útja. Fogalmam sincs, hogy egy párttag a szervezeten belül hová fordulhatna kritikai észrevétellel, ami érinti a választókerületi elnököt” – magyarázta. Szerinte a párt megújulása „nem fog úgy menni, hogy kijelentjük, mi mindent szuperül csináltunk, és most ugyan egy nagy küzdelemben legyőztek minket külső segítséggel, de egyébként a mi harcunk teljesen igaz és jó volt”. Úgy véli, szembenézésre lenne először szükség, és – utalva arra, hogy Pócs szerint tisztítótűz kellene ehhez – „valamiféle bűnbánatra”. Azt mondta, személyesen már egy ideje kissé hitehagyott, de nem látja teljesen kilátástalannak a dolgot. A Fidesz hitelességi problémájának nevezte, hogy bár az elégedetlenség már 2022-ben is erős volt vele szemben, „a vezetése valahogy nem érzékelte, hogy kaptak még négy évet ajándékba, és változtatni kéne, hogy elkerüljék azt, ami bekövetkezett most áprilisban”. A korrupciót is annak mondta, s hogy korábban még voltak próbálkozások arra, hogy „elmagyarázzák az embereknek a magyar tőkésosztály létrehozásának szükségességét. Az utóbbi években már nem is nagyon törték magukat ezen”. Hajnal-Nagyot Pócs azzal vádolja, hogy 2024-ben egyszerre akart jászberényi polgármester, listavezető és megyei alelnök lenni, de utóbbit senki sem támogatta, és ezt a békát nem tudta lenyelni, illetve hogy a felháborodott felszólalása bejelentkezésként is értékelhető az ott most megüresedő alpolgármesteri pozícióra. A képviselő szerint ugyanakkor Pócs „számos hazugsággal és csúsztatással épít egy történetet, amivel alávaló embernek és árulónak akar beállítani. Azon túl, hogy elmondom, Pócs János egy hazug ember, az ügyet elviszem a bíróságra is, majd ott is elbeszélgetünk a hazugságairól”. Fülöp Botond azt írta, soha nem vágyott ismertségre, de nem akar már tovább „bujkálni”.