● news.bsdnet.hu

A Portfolio legutóbbi befektetői klubjának elején Oszkó Péter, az O3 Partners alapítója és Vidovszky Áron, a Portfolio Csoport privátbanki üzletágának vezetője beszélgetésében a 2009–2010-es válságkezelést állítja párhuzamba a mostani helyzettel. Oszkó Péter hangsúlyozza: akkor a legnagyobb sokk nem is elsősorban a 4–5%-os deficit, hanem a recesszió volt, miközben a forint gyengülését a magas devizahiteles kitettség tette igazán fájdalmassá. Ezzel szemben most szerinte fordított a képlet: a gazdaság már a kormányváltás előtt kedvezőbben kezdett alakulni az iparban és fogyasztásban, viszont a költségvetési állapot borzasztóan felborult, és reális kockázat a 6% feletti hiány. A fő tanulságként azt emeli ki, hogya piacok ma sokkal toleránsabbaka magasabb hiánnyal szemben, amennyiben hihető középtávú egyensúlyi pálya és konvergenciaígéret társul hozzá. A pénzügyminiszter első számú feladata Oszkó Péter szerint rövid távon annyi, hogy ne rontsa tovább az egyenleget: a választási ígéretek költségvetési hatását el kell tolni addig, amíg tényleges mozgástér nem képződik. Ebben két kulcsváltozót nevez meg: az uniós források gyors hazahozatalát, illetve a növekedés beindulását. A bizalmi komponensnél a jogbiztonság helyreállítását teszi a működőtőke-beáramlás előfeltételévé, és azt állítja: a kétharmados többség piaci szempontból azért érték, mert gyors, vitáktól kevésbé bénított jogállami visszaépítést tesz lehetővé. Az euró bevezetése kapcsán Oszkó Péter elmondta, hogy stratégiai célként erős bizalomépítő eszköz, ugyanakkor az árfolyamszint és az átmenet menedzselése kritikus. Véleménye szerint a 2030–2031 körüli euróbelépés belengetése már önmagában képes volt azt a piaci várakozást kialakítani, hogy addigra a költségvetési hiány 3% környékére szorulhat, vagyisa fegyelmezett fiskális pálya „beárazódik” akkor is, ha még nincs részletes menetrend.Ezzel együtt óvatosságra int a túl gyors forinterősödéssel szemben: tartósan 320 körüli euróárfolyamon történő csatlakozás szerinte „szlovák típusú” pályát, azaz bebetonozott versenyképességi deficitet kockáztatna, ezért inkább a kamatcsökkentési ciklus megindítását és a gazdaság által már megszokott 368–380-as sávhoz közelebb eső, kevésbé sokkszerű alkalmazkodást tartaná kedvezőbbnek. A részvénypiaccal kapcsolatban Oszkó Péter elmondta, hogya magyar piac évekig bizalmi diszkonttal volt árazva, mégis látványosan felülteljesített:a BUX 2023-ban 38%-ot, 2024-ben 31%-ot, 2025-ben pedig 40%-ot emelkedett, miközben 2026. január 1. és április 30. között már újabb 20%-os pluszt mutatott. A nyomott értékeltség és a javuló bizalmi környezet együtt további átárazódási potenciált jelenthet. A BÉT-ben egyszerre van jelen a múltbeli felülteljesítés és a „még mindig olcsó” narratíva, amely a következő időszakra is teret ad a hozamoknak, ha a bizalom valóban tartósan beépül a magyar kockázati felárakba. Novák Andrea előadásában kiemeli, hogy Európában és Magyarországon a magánbefektetői vagyon érdemi része továbbra is készpénzben vagy alacsony kamatozású betétekben parkol, miközben a befektetők tartósan vonzó, reálhozamot kínáló alternatívákat keresnek. Erre kínál szerinte választ a magántőke világa, amely több stratégián keresztül – eltérő kockázat/hozam profillal – historikusan képes volt felülteljesíteni a hagyományos részvénypiaci hozamokat. Az európai magántőkepiac „nagypályás” szektor: a kezelt vagyon 2023-ban 1,15 billió euró körül járt, dea lakosság jellemzően alig fér hozzá ezekhez a megoldásokhoz a belépési korlátok, a zártvégű struktúrák és a szabályozási keretek miatt. A magántőke-stratégiák közül: a legkockázatosabb korai fázisú venture capital esetében a hosszú időtáv (jellemzően 7–12 év) és a „J-görbe” jelleg dominál, ahol az első évek negatív cash-flowját egy-egy kiugró siker kompenzálhatja. A következő lépcső a growth capital, ahol már validált bevételek mellett, alacsonyabb kockázattal és rövidebb (5–8 éves) megtérülési horizonttal célozható a növekedés finanszírozása, míg a buyout stratégiák érettebb, stabilabb cégek felvásárlására építenek, tipikusan hosszú alapélettartammal, de akár 3–4 éven belüli sikeres exit-lehetőséggel. Novák Andrea hangsúlyozza: az elmúlt évek forrásbevonási nehézségei miatt az iparág egyre erősebben keresi a retail vagyon becsatornázását, és ezt a folyamatot az EU 2024-es szabályozói lépései is megtámogatták. Az egyik legizgalmasabb retail-irányú innováció mosta GP stake modell, amelyben a befektető közvetlenül az alapokat menedzselő general partner (alapkezelő/menedzsercég) kisebbségi tulajdonrészét veszi meg – akár tőzsdei részvényen keresztül. Ennek előnye a kiszámíthatóbb cash flow, amely már a kezdetektől pozitív lehet a kezelt vagyon arányában megkapott menedzsmentdíjakból. Erősebb diverzifikációt (több alap, több portfóliócég kitettsége egyetlen GP-n keresztül), valamint sikerdíjakból származó upside-ot jelent. A retail szempontból kritikus elemek – alacsonyabb belépési küszöb, jobb likviditás, hamarabb „kézzelfogható” hozamprofil – így egy olyan, tőzsdén is megjeleníthető magánpiaci kitettséget adnak, amelya klasszikus magántőke „zártságát” részben feloldva hozza közelebb a szektort a lakossági befektetőkhöz– derül ki Novák Andrea előadásából. A GP stake-modell logikája abban különbözik a klasszikus magántőkealap-vásárlástól (LP-befektetéstől), hogy a befektető nem egyetlen alap portfóliócégeinek kockázatát és a sokszor évekig negatív cash-flowt hozó J-görbét „veszi meg”, hanem magát az alapkezelőt célozza meg kisebbségi tulajdonrész formájában. Ennek azonnali előnye, hogy a GP üzleti modellje már az első naptól termelhet viszonylag stabil, előre jelezhető bevételt az AUM-arányos menedzsmentdíjakból (ez iparági sztenderdként 1,5–2% körüli díjszintet jelent), vagyis a befektető nem csak egy távoli, majdani exitben bízik, hanem folyamatos cash-flow-áramhoz férhet hozzá; emellett megjelenik a teljesítményoldali „nagy dobás” lehetősége is, mivel a sikeres exit-ek után járó carried interest (tipikusan 20% sikerdíj) a GP értékében csapódik le. A konstrukció további vonzereje a diverzifikáció: ha a GP több alapot indít és újra meg újra sikeresen forrást von be, akkor a befektető egyszerre részesülhet a portfóliók szélesebb köréből, a kezelt vagyon növekedéséből és az ezzel arányosan emelkedő díjbevételekből. Ha a GP stake-kitettség egy nyilvánosan jegyzett részvényen keresztül is megvehető, akkor a belépési küszöb így lényegében a részvényár és a minimális kötésegység szintjére csökken, a likviditás pedig – a papír forgalmától függően – napi szinten elérhetővé válik. Oszkó Péter az O3 Partners sztorijával kezdte előadását, elmondta, hogy 2014-ben indult korai fázisú technológiai befektetésekkel, kifejezetten magánforrásokra támaszkodva, majd 2015-ben elindított angyalbefektetői alapjukat 2020-ban zárták le nagyjából négyszeres megtérüléssel, ami évi 30–35%-os hozamnak felelt meg. A korai fázis miatt azonban óriási a szórás, a sztorik jelentős részéből lehet, hogy nem lesz semmi, a kiszállások pedig könnyen elhúzódnak, ezért a modell hosszabb távon likviditási és időzítési kockázatokat hordoz. Ebből nőtt ki a második fordulat: 2018-tól az O3 egyre inkább másodlagos piaci (secondary) befektetőként jelent meg, amikor az EU-s és állami programokban 2010–2012 körül létrejött alapok tömegesen értek záró szakaszba, és egyszerre próbáltak kiszállni portfólióikból. Oszkó Péter szerint ez „vevői piacot” teremtett: kényszereladók oldaláról lehetett ígéretes cégeket vagy akár teljes portfóliókat jó áron megvenni, majd 3–4 éves horizonton exittel realizálni – szerinte sokszor jobb hozam/kockázat és rövidebb megtérülési idő mellett, mint a legkorábbi fázisban. A skálázáshoz 2020-ban építettek új struktúrát, 2021-ben tőzsdére léptek, hogy folyamatos forrásbevonással tudjanak portfólió-kivásárlásokat finanszírozni, a 2023-as év még főként ilyen direkt/secondary fókusz mellett már közel 1 millió eurós profitot hozott, ami befektetési cégnél rövid „J-görbét” jelez. A harmadik, és legfontosabb váltás2024-től az, hogy az O3 nemcsak cégeket, hanem befektetői csoportokat/alapkezelőket is elkezdett felvásárolni vagy részesedést szerezni bennük, vagyis GP-stake logikára állt rá. Oszkó Péter kiemelte, hogy ez azért teheti vonzóvá az O3 részvényét, mert a menedzsmentdíj révén már önmagában is fenntarthatóbb, kiszámíthatóbb cash-flow képe rajzolható. A számokkal is igyekszik alátámasztani a fordulatot: 2024 az átállás éve volt (kevesebb realizált ügylet), de a korábbi eredményekből osztalékot fizettek, majd 2025 elején zárták az első ilyen akvizíciót, és 2025 végére már 3,5 millió eurós nyereséget értek el az új működésből. Az O3 Partners részvénye pedig az osztalékkal együtt mintegy 50 százalékos hozamot biztosított tavaly. Az O3 Partnersnél a jövővel kapcsolatos tervek középpontjában a kezelt vagyon (AUM) gyors növelése áll, mert a menedzsmentdíj közvetlenül erre épül: ha nő az AUM, arányosan nő a stabil bevételi bázis is. A cégcsoport jelenlegi kezelt vagyona Oszkó Péter szerint nagyjából 300 millió euró, amit akvizíció nélkül is 500 millió euróig fel tudnának tornázni új alapok indításával, miközben további felvásárlásokkal ennél nagyobb ugrást céloznak. Az O3 több új pillért is épít: zöldenergia-alap (inkább intézményi tőkével), külön secondary alap a meglévő tevékenység kiszervezésére, és új alapok a meglévő kezelői infrastruktúrán – emellett akvizíciós tárgyalásokat említ defense tech és további zöldenergia fókuszokban. Finanszírozási oldalon a menedzsment idén a 3,5 millió eurós profit visszaforgatását javasolja (osztalék helyett) akvizíciókra, tőkebevonásokat sem zár ki, és biztonsági szelepként saját részvény-visszavásárlási programot is jóváhagyatott arra az esetre, ha egyes tranzakciók végül nem zárnának. Most még Xtend piacon jegyzik a részvényt, a második félévben jöhet a Standard piaci bevezetés a likviditás és a forrásbevonási képesség javítására, addig pedig egy legfeljebb 5 millió eurós, fix áras (8,1 euró) crowdfunding-körrel is élnek, amit nyilvánossá tesznek bárki számára. Hosszabb távon a cél egy európai léptékű GP-stake holding felépítése, akár nyugati akvizíciókkal, és ennek finanszírozásához később Euronext Amsterdam crosslistinget is kilátásba helyezett a cég, nagyobb likviditású, szélesebb befektetői bázis reményében. Címlapkép forrása: Portfolio / Stiller Ákos