● news.bsdnet.hu

Egy különös kísérlet újra fellobbantotta a vitát a tojásról és a koleszterinről. Kevés élelmiszer körül alakult ki akkora vita az elmúlt évtizedekben, mint atojáskörül. Egyesek szerint a legegészségesebb természetes fehérjeforrások közé tartozik, mások viszont még ma is óvatosan bánnak vele magas koleszterintartalma miatt. Most egy amerikai kutató szokatlan önkísérlete ismét reflektorfénybe helyezte a kérdést: vajon valóban veszélyes-e a tojás a szívre? Nick Norwitz, a Harvard Egyetem doktori hallgatója és az anyagcsere-folyamatok kutatója egy egészen extrém vállalkozásba kezdett. Harminc napon keresztül összesen 720 tojást fogyasztott el, vagyis napi átlagban 24 darabot. A célja az volt, hogy megfigyelje, hogyan reagál a szervezete egy rendkívül magas koleszterinbevitelre. A tojásokat minden elképzelhető formában elkészítette: főve, sütve, rántottának, omlettként vagy tükörtojásként is fogyasztotta. Az étrendje azonban nem csak tojásból állt.Ketogénjellegű táplálkozást követett, amelyben sok hús, hal, olívaolaj, olajos mag, sajt és joghurt szerepelt. Emellett rendszeresen mozgott is, saját testsúlyos edzéseket végzett heti több alkalommal. A kísérlet végén laborvizsgálatokkal ellenőrizte a vérzsírértékeit. Az eredmények még őt magát is meglepték: azLDL-koleszterinszintje– amelyet gyakran „rossz” koleszterinként emlegetnek – nem emelkedett, hanem jelentősen csökkent. Ez első hallásra szinte hihetetlennek tűnhet. Hosszú időn át ugyanis az volt az általános nézet, hogy a tojásban található koleszterin közvetlenül megemeli a vér koleszterinszintjét, ezáltal pedig növeli a szívbetegségek kockázatát. A modern táplálkozástudomány azonban ma már jóval árnyaltabban látja ezt a kérdést. Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy az elfogyasztott koleszterin és a vér koleszterinszintje között nincs olyan egyszerű kapcsolat, mint korábban hitték. A szervezet saját maga is termel koleszterint, főként a májban, és ezt a folyamatot számos tényező befolyásolja: genetika, hormonális állapot, testsúly, inzulinérzékenység, fizikai aktivitás és az étrend teljes összetétele. A kutatások szerint sok embernél a telített zsírok, a cukros és ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyobb hatással vannak az LDL-szintre, mint maga az étrendi koleszterin. Emiatt fordulhat elő, hogy két ember teljesen eltérően reagál ugyanarra az étrendre. Norwitz esetében valószínűleg az is szerepet játszott, hogy szervezete már alkalmazkodott az alacsony szénhidráttartalmú étrendhez. A ketogén táplálkozás során a test fő energiaforrásként zsírt használ, ami több anyagcsere-folyamatot is átalakít. A kutató a hónap második felében tovább módosította az étrendjét. Napi körülbelül 60 gramm szénhidrátot vezetett vissza, főként gyümölcsök formájában:banánt, áfonyát és cseresznyét fogyasztott. Ekkor az LDL-szintje tovább csökkent. Ez azért érdekes, mert egyes kutatások szerint nagyon alacsony szénhidrátbevitel mellett bizonyos embereknél átmenetileg megemelkedhet az LDL-koleszterin. Amikor a szervezet ismét több szénhidráthoz jut, az energiafelhasználás módja változik, és a vérzsírértékek is módosulhatnak. A történet jól mutatja, mennyire összetett az emberi anyagcsere. A táplálkozástudományban ritkán léteznek mindenkire egyformán igaz szabályok. A közbeszédben gyakran úgy jelenik meg a koleszterin kérdése, mintha kizárólag egyetlen laborérték számítana. Valójában azonban a szív- és érrendszeri kockázat ennél jóval összetettebb. Az orvosok ma már nemcsak az LDL-szintet figyelik, hanem például aHDL-koleszterint, a trigliceridszintet, a vércukor-anyagcserét, a vérnyomást, valamint bizonyos gyulladásos markereket is. Egyre több kutatás foglalkozik az LDL-részecskék méretével és típusával is, mert nem minden LDL-részecske viselkedik azonos módon a szervezetben. Ezért önmagában egyetlen laboreredmény alapján nem lehet pontos képet kapni valaki valódi kardiovaszkuláris kockázatáról. A tojást gyakran kizárólag magas fehérjetartalma miatt emlegetik, pedig számos más fontos tápanyagot is tartalmaz. Gazdag kolinban, amely kulcsszerepet játszik az idegrendszer működésében és az agy egészségében. Emellett luteint és zeaxantint is tartalmaz, két olyan antioxidánst, amelyek hozzájárulhatnak a szem védelméhez és az időskori látásromlás kockázatának csökkentéséhez. A tojásban található fehérjék ráadásul rendkívül jól hasznosulnak, ezért a sportolók és idősebb emberek étrendjében is gyakran kiemelt szerepet kap. Bár a kísérlet eredményei látványosak, a szakértők szerint nagyon fontos óvatosan kezelni őket. Egy hónap ugyanis viszonylag rövid időnek számít a táplálkozástudományban. A szervezet rövid távon meglepően jól képes alkalmazkodni szélsőséges helyzetekhez is, de ebből még nem következik automatikusan, hogy ugyanilyen étrend évekig fenntartható vagy egészséges lenne. Ráadásul Norwitz fiatal, fizikailag aktív és alapvetően egészséges ember. Az ő eredményei nem feltétlenül alkalmazhatók olyanokra, akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel, érelmeszesedéssel vagy genetikai eredetű koleszterinproblémákkal élnek. Az orvosok ezért továbbra is azt javasolják, hogy senki ne kezdjen extrém diétába kizárólag internetes történetek vagy látványos közösségi médiás kísérletek alapján. A modern táplálkozástudomány egyik legfontosabb felismerése talán éppen az, hogy nincs minden ember számára ideális étrend. Ugyanaz az étel vagy diéta valakinél kiváló eredményeket hozhat, míg másnál kedvezőtlen hatásokat okozhat. A genetikai adottságok, az életkor, az alvásminőség, a stressz, a mozgás mennyisége és a hormonális állapot mind befolyásolják azt, hogyan reagál a szervezet az ételekre. A tojás körüli vita ezért valószínűleg még sokáig nem fog lezárulni. Egy azonban biztos: az emberi anyagcsere jóval bonyolultabb annál, mint hogy egyetlen élelmiszert egyszerűen „jó” vagy „rossz” kategóriába soroljunk. Ez történik a szervezettel, ha minden nap megeszik egy tojást! # tojás Kövesse az Egészségkalauz cikkeit aGoogle Hírek-ben, aFacebook-on, azInstagramonvagy aX-en,Tiktok-on is!