● news.bsdnet.hu

Sűrű első munkanapja volt a parlamentben Magyarország leendő külügyminiszterének. Orbán Anitának három bizottsági meghallgatáson is részt kellett vennie május 11-én, hétfőn, amelyek közül tudósítónk a Külügyi Bizottság ülésén vett részt. Orbán Anita az új kormány legfontosabb külpolitikai irányairól, az intézmény átalakításáról, Oroszországról, Ukrajnáról, migrációról és az új Európa-politikáról is beszélt. „A XXI. században a külpolitika nem az elszigetelődésről, hanem a tudatos jelenlétről, együttműködésről és befolyásról szól. A magyar külpolitika Európát helyezi a középpontba, a keleti irányú külpolitika helyett a nyugati szövetségi rendszerben képzeli el a magyar érdekek képviseletét” – kezdte beszédét Orbán Anita, a Tisza leendő külügyminisztere a parlament Külügyi Bizottságában való meghallgatásán. A választók is erre mondtak igent április 12-én – tette hozzá. „Magyarország integráló szerepre törekszik az európai partnerekkel, szeretnénk eltávolodni a korábban megszokott blokkoló szereptől” – fogalmazott a külügyminiszterjelölt, hozzátéve, hogy nem szeretnének bot lenni a küllő között, ahogy a leköszönő Orbán-kormányok idején megszokott volt. Orbán Anita a Külügyi Bizottság előtti miniszteri meghallgatásánFotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc Az új magyar külpolitika fő célja a bizalom helyreállítása az Európai Unióban. Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében Orbán Anita alapvetőnek nevezte a korrupcióellenes intézkedések és az intézményi reformok bevezetését. Külön megemlítette az Európai Ügyészséghez való csatlakozás fontosságát. A jelenleg még zárolt EU-s források ügyében egy komoly jogalkotási feladatra, óriási elkötelezettségre van szükség. „A Tiszának pár hónap áll rendelkezésre ahhoz (augusztus 31-ig – a szerk.), amire más országoknak másfél évük volt” – fogalmazott. Orbán Anita arról is beszélt, hogy egy tisztán külpolitikai fókuszú intézményt fognak létrehozni. A korábbi kormányok alatt megszokott struktúra tehát alapjaiban megváltozik: a külgazdasági terület a Szijjártó Péter irányította minisztériumtól a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz kerül át. A tárcát vezető Kapitány István meghallgatásáról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozóMfor tudósított. Ami az intézményrendszer további átalakítását illeti, Orbán Anita hozzátette, hogy a tárcák közötti koordinációt megerősítik, egy „szolgáltató jellegű” külügyi struktúra kialakítását tervezik. Átfogó diplomáciai életpályamodellt hoznak létre, belső teljesítménymutatókat vezetnek be. A felsőoktatásban a diplomataképzést megerősítik, visszavezetik a versenyvizsga intézményét. A szakmai anyagok, elemzések készítésével foglalkozó Külügyi Intézet visszatér a Külügyminisztériumhoz (korábban a Miniszterelnökséghez tartozott). Szintén a Külügyminisztérium alá kerül majd a Magyarország szuverenitását védő Információs Hivatal. Orbán Anita egy új külügyi stratégia kialakítását ígérteFotó: Facebook/Orbán Anita Orbán Anita bejelentette, hogy új külügyi stratégiát alkotnak, ami a Külügyi Bizottság alelnökeként a fideszes Németh Zsolt tetszését is elnyerte, ennek külön hangot is adott. Orbán Anita személyes céljának nevezte a magyar külpolitika társadalmasítását. Először szakmai körökben, a kutatóintézetekkel, egyetemekkel, szakértőkkel folytatnának vitákat a minisztérium munkájával kapcsolatban. Ezt követően pedig a közvélemény edukálása is nagyon fontos lesz, hogy „mit miért teszünk a külpolitikában és a különböző döntésekből mi következik.” Orbán Anita arról is beszélt, hogy a harmadik országokkal fennálló, egyoldalú függőségek csökkentésére törekednek majd. Oroszország esetében az átláthatóság lesz a kulcs. „Oroszország a regionális szerepe miatt fontos partner marad, de ez a viszony nem alapulhat egyoldalú függőségen. Transzparens kapcsolatrendszerre törekszünk. Oroszország politikája biztonsági kihívást jelent Európa és Magyarország számára” – fogalmazott. Orbán Anita elmondta, hogy várhatóak újabb szankciós csomagok az Európai Unió részéről Oroszországgal szemben. Az új magyar külpolitikai vezetés vezérelve az lesz, hogy azokat a tételeket nem fogják támogatni, amelyek ellentétesek a magyar érdekekkel. Ugyanakkor véget vetnek a vétó-politikának. Egy ilyen szankciós folyamatban Orbán Anita szerint nem a végén kell kapkodni egy vétóval, hanem az egyeztetési folyamat sokkal korábbi szakaszában is jelezhetik aggályaikat és erről tárgyalhatnak az európai partnerekkel. Hozzátette: a Tisza-kormány nem támogatja Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását. „Ukrajna esetében is ugyanazt az elvet követjük, mint minden más, EU-tag aspiránssal kapcsolatban.” Ez a csatlakozási feltételek maradéktalan teljesítését jelenti. „Elismerjük Ukrajna szuverenitását és területi integritását, de a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak újbóli biztosítását várjuk el.” A Tisza-kormány az előző, Orbán-kormányhoz hasonlóan támogatni fogja az EU nyugat-balkáni bővítést célzó politikáját. A külügyminiszterjelölt úgy látja, hogy jelenleg Montenegrónak van a legtöbb esélye arra, hogy csatlakozzon a közösséghez. Orbán Anita arról is beszélt, hogy a szomszédságpolitikájuknak nem a vitákról, hanem a megoldásokról kell szólnia. A Visegrádi Együttműködés helyreállítását a magyar külpolitika egyik alappillérének nevezte. A leendő külügyminiszter a lengyel-magyar kapcsolatok fontosságát külön kiemelte. Magyar Péter első külföldi útja Varsóba vezet majd kormányfőként, ahová Orbán Anita is elkíséri majd. A lengyel fővárost Bécs követi majd a látogatások sorában. A V4-ek feltámasztása kapcsán Szlovákiával is fontos megbeszélések várnak az új magyar kormányra. Azonban a Benes-dekrétumokra utalva Orbán Anita hozzátette, hogy amíg a magyar kisebbséget a kollektív bűnösség alapján megbélyegző, az uniós joggal és az univerzális emberi jogokkal is szembemenő rendelkezések ügyét nem tisztázzák, addig a magyar-szlovák kapcsolatokat sem lehet elmélyíteni. Magyar Péter miniszterelnök júniusban, az Európai Unió tanácsülése során fog erről külön is egyeztetni Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. Az Egyesült Államok kiemelt partnere marad Magyarországnak, Kínával a pragmatikus együttműködésre törekszik majd az új külügyi vezetés. Már csak azért is, mert kiemelkedő a kínai cégek magyarországi jelenléte. A bizottsági tagok kérdéseire fordulva Orbán Anita elmondta, hogy a migráció tekintetében a Külügyminisztériumnak abban lehet feladata, hogy együttműködjön azokkal az országokkal, ahonnan a migrációs nyomás érkezhet. Ezzel pedig próbálja elérni, hogy a migrációs nyomás ne lépjen fel. Az új magyar külpolitika kampányidőszakban és azon túl is elutasítja a külföldi beavatkozást és minden korábbi, külpolitikai szivárogtatással kapcsolatos ügyet megvizsgálnak. Németh Zsolt az elhíresült Panyi Szabolccsal kapcsolatos ügyről kérdezett, amire reakcióként Orbán Anita még hozzátette, hogy „személyi döntésekben természetesen nem szoktam újságírókkal konzultálni, vezetőként az én személyes döntésem fog érvényesülni.” A magyar-izraeli viszonyt is a kiemelt kapcsolatok közé sorolta Orbán Anita. Az 1956. október 23-i ünnepségre minden olyan kormány- és államfőt meghívnak, akiknek az országai segítettek ’56-ban a magyar politikai menekültek befogadásában. A meghallgatás végén, a három fideszes bizottsági tag tartózkodása mellett, ellenszavazat nélkül támogatta a Külügyi Bizottság Orbán Anita miniszteri jelölését. Ugyanakkor Németh Zsolt fontosnak tartotta elmondani, hogy ez „egy pozitív tartózkodás” a részükről, és bizalmat szavaznak Magyarország leendő külügyminiszterének. Ennek fontos eleme Orbán Anita szakmai alkalmassága, amit a meghallgatáson is bizonyított – tette hozzá.