● news.bsdnet.hu

Knézy, Déri és Árkus – tévés legendák, akik állítólag együtt utaztak egy Moszkvába tartó gépen, amikor a csernobili katasztrófa történt. Mi igaz a történetből? Évek,évtizedekóta rendszeresen felbukkan a magyar sajtóban az a teória, miszerint órákkal az 1986. április 26-aicsernobili atomkatasztrófaután egy gép repült át a térség felett útban Moszkva felé, fedélzetén a Magyar Televízió dolgozóival. Az utasok között volt állítólag Déri János, Knézy Jenő és Árkus József, akik évekkel később daganatos betegségben haltak meg. A csernobili katasztrófa 40. évfordulója alkalmával azRTLegyösszeállítástkészített a szóbeszédről. Ebben ifj. Knézy Jenő úgy emlékezett, hogy apja valóban járt Moszkvában a kérdéses időpontban. Az azonban szerinte nem igaz, hogy a három híres tévés egy gépen repült volna. Az esettel kapcsolatban azRTLidézi Déri János fiát és Árkus József lányát is, akik szintén kétkedésüket fejezték ki a közös utazással kapcsolatban. A történetnek azt a részét határozottan cáfolja ifj. Knézy Jenő, hogy apja órákkal a baleset után repült volnaMoszkvába. A tévés riporter ugyanis a kérdéses időpontban éppen az április 12. és 28. között rendezett, moszkvaihoki-világbajnokságontartózkodott, ahonnan a katasztrófa után napokkal tért haza. Zainkó Géza repüléskutató – aki abban az időszakban műszaki diszpécserként dolgozott a reptéren – úgy emlékezett vissza azRTL-nek, hogy egy május negyedikén Moszkvából hazaérkező gépet különleges alakulatok vizsgáltak át, műszerekkel mérve a sugárzást. És hasonló vizsgálatról számolt be családjának – fia emlékei szerint – a Moszkvából hazatérő Knézy Jenő is. A műsorban idézett szakemberek szerint egyébként a gépek repülési magasságában nem érhette olyan erős dózis az utasokat, hogy az komoly veszélyt jelentett volna az egészségükre. A tüdőrákban elhunyt Déri erős dohányos volt, Knézy esetében pedig a fia szerint inkább az állandó stressz játszhatott szerepet megbetegedésében. A riportban megszólalt Pintér Gábor Tamás, a Szkeptikus Társaság elnöke is. Szerinte – a több százezres pletykákkal szemben – nagyjából 100 fő alatt van azok száma, akik Magyarországon igazolhatóan a csernobili katasztrófa következményei miatt haltak meg. AzInfoRádióbannyilatkozó atomenergetikai szakértő, Aszódi Attila szerint Magyarországon Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legnagyobb a szennyeződés a csernobili katasztrófa után, mert a felhő északról, Skandinávia felől érkezett. Az akkori mérések szerint körülbelül négyszeresére, ötszörösére nőtt a háttérsugárzás értéke ezeknek a felhőknek az érkezésekor. Nyitókép: RTL/Nemzeti Filmintézet-Filmarchívum