● news.bsdnet.hu

Az idei nyári szezonra a megkérdezettek 39 százaléka tervez legalább egy éjszakás külföldi nyaralást, ez közel tíz százalékkal alacsonyabb az előző évi terveknél. Az úti célok terén továbbra is Horvátország (26 százalék), Olaszország (22 százalék) és Ausztria (18 százalék) alkotja az első hármat – déli szomszédunk népszerűsége a tavalyi évhez képest jelentősen, csaknem másfélszeresére nőtt. A külföldi nyaralást tervezők összesen 61 százaléka választana dél-európai úti célt, ami szintén markáns emelkedést jelent. A fentieken túl Görögország és Spanyolország is változatlanul a népszerű desztinációk közé tartozik. Európán kívülre a megkérdezettek mindössze hét százaléka menne – derült ki a Groupama Biztosító és az OTP Bank friss, országos kutatásából. A tervezett összköltés átlagosan ötszázezer forint körül alakul, a gyerekes családoknál jellemzően ennél is magasabb. A nyaralást tervezők tudatosan készülnek erre a kiadásra: 2026-ban az egy-két napos kiruccanások helyett a legtöbben három–hét napos pihenésben gondolkodnak, és a repülős utazás is népszerűbb: az utazást tervezők 47 százaléka venné igénybe, ami mintegy tíz százalékkal több a tavalyi arányhoz képest. Az úti cél kiválasztásakor a magyarok számára a szálláshely megbízhatósága és a vendégértékelések eredménye a legmeghatározóbb tényező, amit szorosan követ a biztonsági helyzet és az esetleges geopolitikai kockázatok figyelembevétele, valamint az úti cél különlegessége. Csaknem minden második utazónak az euró árfolyamának alakulása is számít a tervezéskor. A geopolitikai kockázatokat konkretizálva a kutatás rámutat, hogy az iráni háborús helyzet a megkérdezettek 26 százalékának befolyásolja idei utazási terveit – minden tizedik válaszadónak pedig jelentős mértékben. Az utazók sok szempontot mérlegelnek előre, és leginkább attól tartanak, hogy rossz időjárást fognak ki: a külföldre rendszeresen utazó magyarok 61 százaléka tart ettől. Ezt követi az értékek és iratok ellopása, az átverések – például taxisok, éttermek részéről –, majd a betegség, a baleset és a poggyász elvesztése. A legutóbbi méréshez képest szinte minden kategóriában nőtt azok aránya, akik tudatosan számolnak ezekkel a lehetséges kellemetlenségekkel. A biztosítási tudatosság erősen korfüggő. Míg az 50–75 évesek hatvan százaléka minden egyes útjára köt utasbiztosítást, a 18–29 éveseknek mindössze 31 százaléka. A fiatalabb generációk ugyanakkor a legaktívabb utazók, de ők azok is, akiknél az utasbiztosítás-kötés még nem vált természetes rutinná. Az ellentmondás különösen szembetűnő, ha a káresemény-tapasztalatokat is megvizsgáljuk. A 18–29 évesek 16 százalékának volt már káreseménye külföldön – ez az összes korosztály közül a legmagasabb arány. A legaktívabban utazó és kárral is leggyakrabban találkozó korosztály tehát a legkevésbé védett. Ebben a korosztályban egyfajta bizonytalanság is megmutatkozik: a 30–39 évesek mintegy harmada nem tudja pontosan, mire terjed ki az utasbiztosítása, a 18–29 évesek pedig több mint fele érzi úgy, hogy online nem talál elegendő információt a megfelelő biztosítás kiválasztásához. Akik soha nem kötnek utasbiztosítást, elsősorban anyagi okokra hivatkoznak, ugyanakkor a második leggyakoribb ok elgondolkodtató: a nem kötők 36 százaléka úgy gondolja, nem utazik veszélyes helyekre, ezért nincs szüksége biztosításra. A felmérésből az is kiderült, hogy a 18–75 éves lakosság egytizedének volt már káreseménye külföldön, többségüknek azonban szerencsére volt utasbiztosítása. – hívta fel a figyelmet Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem életbiztosítás termékmenedzsment vezetője. A biztosítást kötők többsége ma már online intézi a szerződéskötést, és jellemzően az utazás előtti utolsó héten – a megkérdezettek 76 százaléka legfeljebb hét nappal indulás előtt gondoskodik erről. A döntésnél a fedezet a legfontosabb szempont, de közel ugyanolyan súllyal esik latba a biztosítás díja és a korábbi személyes tapasztalat is. A biztosítást kötők kétharmadának van bevált biztosítója – a nagy többség ennek ellenére összehasonlítja az ajánlatokat kötés előtt. – mutatott rá Pista László, az OTP Bank biztosítási területének vezetője. A biztosítást kötők háromnegyede pontosan tudja, mire terjed ki a szerződése és hogy hova kell fordulnia kárigény érvényesítésekor – ez örvendetes adat. Közülük mégis minden második utazó szívesen venné igénybe biztosítási szakember tanácsát is.