● news.bsdnet.hu

A GKI felkérésére 2026 tavaszán 211 fő bevonásával online felmérés készült a közösségi média használatának mértékéről és hatásairól Magyarországon. Habár a kutatás nem tekinthető reprezentatívnak a teljes magyar lakosságra, ennek ellenére az eredmények alapján jól beazonosíthatók a közösségimédia-használattal kapcsolatos fontosabb hazai társadalmi trendek. Az eredmények alapján egyértelműen kirajzolódik: bár a felhasználók tisztában vannak a túlzott közösségimédia-használat káros hatásaival, a többség mégsem képes azt egészséges keretek között tartani (különösen igaz ez a fiatal, 15–19 éves korosztályra) . A válaszadók átlagosan napi közel 2 órát töltenek közösségi médiával, miközben saját megítélésük szerint ennek csupán körülbelül fele lenne még egészséges. Ennek ellenére a felmérést kitöltők 63 százaléka a bevallottan túllépi ezt a határt – átlagosan napi 50 perccel. A fiatalok esetében a helyzet még súlyosabb: a 15–19 évesek átlagosan két és fél órát töltenek közösségi médiával, és nem ritka az extrém, akár napi 8 órás használat sem. A GKI kutatása szerint a válaszadók 87 százaléka már megpróbálta csökkenteni a közösségi média használatát, ami azt jelzi, hogy a probléma felismerése széles körben jelen van. Ennek ellenére a többség nem tud tartósan változtatni. Bár a válaszadók 94 százaléka el tudna képzelni alternatív tevékenységeket – például baráti találkozásokat (68 százalék), olvasást (62 százalék) vagy sportolást (55 százalék), ezek a lehetőségek a gyakorlatban nem valósulnak meg. A közösségi média használata jelentős érzelmi terheléssel jár. Használat közben az összes válaszadó körében ugyan még enyhe többségben vannak a pozitív érzések (56 százalék), azonban már ekkor is magas a negatív érzelmek aránya (44 százalék). A fiatalok esetében ez az arány még kedvezőtlenebb: körükben már használat közben is többségben vannak a negatív érzések. A használatot követően a helyzet tovább romlik: az összes válaszadó által megélt érzések kétharmada negatív. A leggyakoribb a fáradtság (minden második válaszadónál), de sokan számoltak be kiüresedésről (24 százalék), felkavaró érzésekről (23 százalék) vagy hiányérzetről is. A 15–19 évesek kétharmada kifejezetten fáradtnak érzi magát közösségi „médiázás” után, és esetükben a felmerülő érzések háromnegyede negatív. A közösségimédia-használat nemcsak érzelmileg, hanem életmódbeli szempontból is komoly hatással van a felhasználókra. Ez a válaszadók közel háromnegyede szerint például csökkenti az alvásmennyiségét (15–19 évesek ez az arány még magasabb, 95 százalékos). A kutatás szerint minden hatodik válaszadó átélt már zaklatást a közösségi médiában. A nők körében ez az arány jóval magasabb (20 százalék), mint a férfiaknál (11 százalék ). A zaklatás platformonként is eltérő mértékben jelenik meg: a legmagasabb arányban a TikTokon (27 százalék), míg a legalacsonyabb arányban a YouTube-on (15 százalék). A valóságban a zaklatást átéltek aránya magasabb lehet: a 15–19 évesek a zaklatás egyes formáit sokszor már nem is tekintik zaklatásnak, még ha objektíven annak is számítanak. Ugyanakkor ez komoly mentális kockázatot hordoz. A válaszadók elsöprő többsége szerint szükség van arra, hogy a közoktatásban megjelenjen a tudatos és egészséges közösségimédia-használat. Még a legfiatalabb korosztályban is 84 százalék támogatja ezt, ami egyértelműen jelzi: a fiatalok nemcsak érintettek, hanem igénylik is a segítséget. A kutatás alapján különösen a középiskolás korosztály van veszélyben: náluk egyszerre jelenik meg a túlhasználat, a negatív érzelmi hatás és az alváshiány. A megelőzés szempontjából fontos lenne, hogy már az általános iskolában elkezdődjön a tudatos közösségimédia-használatra nevelés. A terület jelentőségét tovább erősíti, hogy az új kormány oktatáspolitikai irányváltást jelentett be. Ebben kulcskérdés, hogy a közösségimédia-használat megfelelő súllyal jelenjen meg. Ez ugyanis nem pusztán egyéni szokás, hanem társadalmi szintű kérdés: hatással van a mentális és testi egészségre, az életminőségre és a kapcsolatokra. A kutatás eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a tudatos közösségimédia-használat oktatása nem halasztható, és hosszú távon a társadalom egészsége szempontjából is meghatározó jelentőségű.