● news.bsdnet.hu

A magyar kiskereskedelem továbbra is növekedési pályán maradt, ám a friss adatok mögött már árnyaltabb kép rajzolódik ki. Miközben éves összevetésben erősödött a forgalom, havi alapon megtorpant a lendület, ami új kérdéseket vet fel a lakossági fogyasztás tartósságával kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 áprilisában a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adatok alapján 1,7 százalékkal, a naptár- és húsvéthatást kiszűrve pedig 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A kedvező éves mutatók mellett ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,2 százalékkal elmaradt a márciusitól – emlékezetes: márciusban februárhoz képest még 1,9 százalékos növekedés volt. Az év első négy hónapjában összességében még így is 4,8 százalékkal nőtt a forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, ám a havi visszaesés arra utalhat, hogy a fogyasztás bővülésének üteme már nem egyenletes minden területen. A részletes adatok alapján a kiskereskedelmi szektor továbbra is elsősorban az élelmiszerüzletek és az üzemanyag-forgalmazók húzták. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szektoron belül ugyanakkor jelentős különbségek láthatók, az élelmiszer-kiskereskedelem több mint háromnegyedét adó vegyes üzletek értékesítési volumene 5,2 százalékkal nőtt, miközben az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek 2,7 százalékos visszaesést könyvelhettek el. A nem élelmiszer-kiskereskedelem 2,6 százalékos növekedést mutatott, de itt is eltérő folyamatok rajzolódnak ki az egyes üzlettípusok között. A legnagyobb bővülést a gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszerüzletek érték el, ahol 7,7 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene. A bútor- és műszakicikk-üzletek 4,6 százalékos, míg a könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikküzletek 1,3 százalékos növekedést regisztráltak. Eközben az iparcikk jellegű vegyes üzletek forgalma lényegében stagnált, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 2,7 százalékos, a használtcikk-üzletekben pedig 4 százalékos csökkenést mértek. Továbbra is növekedési pályán maradt az online kereskedelem is. A kiskereskedelmi forgalom 8,6 százalékát adó csomagküldő és internetes értékesítés volumene 2,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb bővülést ugyanakkor az üzemanyag-kiskereskedelem mutatta: a töltőállomások forgalmának volumene 9,1 százalékkal nőtt egy év alatt – ez feltehetően részben a védett áraknak köszönhető. Mindeközben a kiskereskedelmi statisztikákon kívül kezelt gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek forgalma szerényebb ütemben, 1,5 százalékkal emelkedett. A forgalom nagysága jól mutatja, hogy továbbra is jelentős összegek mozognak a hazai kiskereskedelemben. A KSH adatai szerint 2026 áprilisában az országos kiskereskedelmi forgalom folyó áron elérte az 1742 milliárd forintot. A vásárlások közel fele továbbra is az alapvető fogyasztási cikkekhez kapcsolódott, teljes forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben realizálódott. A nem élelmiszer-kiskereskedelem 36 százalékos részesedést képviselt, míg az üzemanyagtöltő állomások a teljes kiskereskedelmi forgalom 16 százalékát adták. Az év első négy hónapjának adatai alapján a kiskereskedelem összességében továbbra is stabil növekedést mutat. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2026 januárja és áprilisa között a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A növekedés valamennyi meghatározó szegmensben megjelent, igaz, eltérő intenzitással. (Borítókép: Egy vásárló válogat a húspultnál egy élelmiszerboltban 2023. június 6-án. Fotó: Németh Kata / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!