● news.bsdnet.hu

A csecsemőmirigy, amelyet egykor evolúciós hibának tartottak, ma egyre inkább az egyik legizgalmasabb kutatási területté válik. A sokáig jelentéktelennek vélt szervről kiderült, hogy fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében, és akár az egészséges öregedést is befolyásolhatja. László Juli Szerkesztő Ezeket látta már? A csecsemőmirigy (latinul: thymus) az emberi test egyik legkevésbé ismert, kisméretű, kétlebenyű szerve. A szegycsont mögött található, és évtizedeken át haszontalannak tartották. Az ókori görögök a lélek székhelyének vélték, még az 1960-as években is akadt olyan Nobel-díjas tudós, aki a „sejtek temetőjének” és jelentéktelen evolúciós véletlennek nevezte. A modern kutatások azonban teljesen új megvilágításba helyezték a csecsemőmirigyet. Ma már úgy gondolják, hogy a jól működő thymus összefügghet a daganatos betegségek, aszív- és érrendszeri problémákkockázatával. „Egészen a közelmúltig úgy vélték, hogy a csecsemőmirigy fokozatosan elveszíti jelentőségét” – mondta Hugo Aerts, a Mass General Brigham and Women’s Hospitalmesterséges intelligenciávalfoglalkozó programjának igazgatója. Kutatócsoportja szerint azoknál, akiknek egészségesebb a csecsemőmirigyük, kisebb a tüdőrák kialakulásának esélye, alacsonyabb a szívbetegség miatti halálozás kockázata, tovább élhetnek, ésjobban reagálhatnak az immunterápiás kezelésekre is, amely a szervezet saját immunrendszerét használja a rák elleni küzdelemben. De alapvető kérdések maradtak: Vajon a csecsemőmirigy egészsége a jobb egészség oka, vagy csak annak a mutatója? És miért zsugorodik eltérő ütemben az embereknél? Az áttörés részben a véletlennek köszönhető. A kutatók eredetileg csontvelő-transzplantáción átesett betegek adatait vizsgálták, a Covid-járvány idején azonban olyan emberek egészségi állapotát kezdték elemezni, akiknek műtéttel eltávolították a csecsemőmirigyét. Az eredmények meglepőek voltak: a thymus nélkül élőknél több mint kétszeresére nőtt a halálozás kockázata, gyakoribb volt a daganatos megbetegedések előfordulása, és az autoimmun betegségek is nagyobb arányban jelentkeztek. „Kezdetben nem számítottunk különösebb eredményekre, végül azonban minket is meglepett, milyen széles körű hatásai vannak ennek a szervnek” – mondta David Scadden, a Massachusetts General Hospital és a Harvard Stem Cell Institute kutatója. A tanulmány 2023-ban jelent meg a New England Journal of Medicine folyóiratban. Retteg azoktól a pillanatoktól, amikor hirtelen nem jut eszébe egy egyszerű szó vagy akár egy ismerőse neve. Sokan úgy gondolják, hogy a feledékenység az öregedés természetes velejárója, azonban a Harvard kutatói szerint ez nem feltétlenül igaz: a demencia nem az időskor elkerülhetetlen része. Csodaszerek helyett azonban sokkal többet számít néhány egyszerű, a mindennapokba könnyen beépíthető szokás, amelyek hosszú távon is segíthetnek megőrizni agyunk egészségét. A csecsemőmirigy legfontosabb feladata a T-limfociták, vagyisaz immunrendszer legfontosabbsejtjeinek „betanítása”. Ezek a sejtek tanulják meg megkülönböztetni a szervezet saját szöveteit a kórokozóktól, például a vírusoktól és baktériumoktól. „A sejtek a csontvelőből jutnak ebbe a szervbe, ahol egyfajta óvodán mennek keresztül” – magyarázta Andri Lemarquis, a City of Hope kutatóközpont orvosa és tudósa. „Ezt követi egy egyetemhez hasonlítható szakasz, ahol azokat a sejteket, amelyek a saját szervezetet támadnák meg, elpusztítják.” Ez a folyamat biztosítja az úgynevezett immunológiai toleranciát, vagyis azt, hogy az immunrendszer ne forduljon a saját test ellen. A csecsemőmirigy nélkülözhetetlen a gyermekkorban, serdülőkortól azonban fokozatosan zsugorodni kezd, és egyre nagyobb részét zsírszövet váltja fel. Emiatt sokáig úgy vélték, hogy felnőttkorban már nincs jelentős szerepe. Az új kutatások viszont azt mutatják, hogy a thymus működésének csökkenése hozzájárulhat az immunrendszer öregedéséhez, valamint a krónikus betegségek kialakulásához is. A mesterséges intelligencia alkalmazásaszintén új távlatokat nyitott. A kutatók több ezer CT-felvételt és orvosi adatot elemeztek, majd létrehozták az úgynevezett „csecsemőmirigy-fittségi pontszámot”. Az eredmények szerint az egészségesebb thymus még évekkel később is jobb egészségi állapottal és alacsonyabb halálozási kockázattal függ össze. A tudósokat különösen lenyűgözi, hogy a csecsemőmirigy regenerálódásra képes sejteket tartalmaz. Ezek hasonlítanak a bőrben található őssejtekhez, amelyek folyamatos megújulásra képesek. A szakemberek jelenleg azt vizsgálják, miként lehetne lassítani a thymus zsugorodását, helyreállítani a működését, vagy akár mesterséges csecsemőmirigyet létrehozni laboratóriumi körülmények között. Ez a jövőben javíthatná az idősek oltásokra adott válaszát, hatékonyabbá tehetné a daganatellenes kezeléseket, és csökkenthetné az autoimmun betegségek kockázatát is. A sokáig figyelmen kívül hagyott csecsemőmirigy így ma már a modern orvostudomány egyik legizgalmasabb kutatási területének számít, és könnyen lehet, hogy fontos szerepet játszik majd az egészséges öregedés megértésében –írja a stoplusjednicka.cz. öregedés