● news.bsdnet.hu

Az EU soros elnökségét vivő Ciprus nekilátott az Ukrajna – és egyben Moldova – uniós csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási klaszter megnyitásának – jelentették be az X felületén. A formális munka megindítása akár már ebben a hónapban megindulhat, hiszen június közepén több fórumon is jóváhagyhatják a lépést a tagállamok. Az Európai Unió még 2024-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat mindkét, Oroszország fenyegetése alatt álló országgal. Erre azért is volt lehetőség, mert 2023 decemberi EU-csúcstalálkozóján Orbán Viktor akkori miniszterelnök közmegegyezésre elhagyta a tárgyalótermet egy kávé erejéig, így senki nem blokkolta a folyamatot. A további előrelépést azonban sokáig ellehetetlenítette az Orbán-kormány. Itt elsősorban az uniós pénzek „egyszerűbb kiszivattyúzására” és a háborúba való befolyás kockázatára hivatkozva blokkolta az első klaszter megnyitását, pedig a háború kitörésekor maga is javasolta Ukrajna felvételét az Európai Unióba. A politikai kommunikáción kívül persze a mintegy 100 000 fős helyi magyar kisebbség jogaira is hivatkoztak, hiszen Oroszország 2014-es területfoglalásai után Ukrajnában minden más nemzetiség érdekeit háttérbe szorították. Ezeknek a helyreállítására tettek most ígéretet Magyar Péter miniszterelnöknek, mintegy három hétnyi intenzív technikai egyeztetés után. A magyar kormányfő szerdán este jelentette be a kötelezettségvállalást, amelyben részletesen be is számolt arról, hogy milyen jogokat sikerült kiharcolni az ukrajnai magyar kisebbségnek. Szerepel köztük a magyar nyelvű oktatáshoz, ügyintézéshez való jog és a nemzeti jelképek használata is. Magyar Péter egyúttal kijelentette, hogy amennyiben Ukrajna teljesíti a vállalt feltételeket, Budapest támogatni fogja az első tárgyalási klaszter megnyitását. Hozzátette azonban, hogy Magyarország továbbra sem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és miután minden feltétel teljesül, azután is egy jogilag kötelező népszavazás fogja eldönteni, hogy Magyarország hozzájárul-e az Európai Tanácsban egyhangúságot követelő döntéshez. Az első klaszter megnyitása ugyan fontos mérföldkő Ukrajna számára, azonban a csatlakozási folyamat még hosszú éveket vehet igénybe. Az EU-bővítési tárgyalások összesen hat klaszterből és 33 tárgyalási fejezetből állnak, és minden további lépéshez is szükséges valamennyi tagállam egyhangú támogatása. Bár az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságban voltak arra törekvések, hogy a védelmi garanciákhoz kötve valamilyen gyorsító pályára rakják az ukrán csatlakozást – ami egy nem teljes jogú, szavazati jog nélküli tagságot eredményezne –, a tagállamok túlnyomó többsége már jó ideje világossá tette , hogy nem támogatja ezt az elképzelést. Magyar Péter a választási kampány szinte minden pontján elmondta, hogy egy könnyített csatlakozási folyamatot a háborús helyzet miatt is elképzelhetetlennek lát. A klaszterek letárgyalása önmagában is sok időt vesz igénybe. Bár a Bizottság egyre közvetlenebbül segít abban, hogy ezeket sikerre véghez tudják vinni a tagjelöltek – hiszen a bővítéspolitika az EU gyakorlatilag legerősebb külpolitikai eszköze –, tipikusan 5–10 évig is eltart, mire mindent sikerül az uniós joggal egyeztetni. Korábban a szakértői konszenzus is az volt, hogy normál körülmények között 2035-re lehet reális Ukrajna csatlakozása, azonban a tagságnak gazdasági feltételei is vannak, és mivel mind a 27 tagállam jóváhagyása szükséges, az ideális geopolitikai környezet is szükséges hozzá. Ezen kívül az is árulkodó, hogy míg az említett balkáni országok méretüknél fogva nem jelentenének áthidalhatatlan terhet az unió számára, Ukrajna hatalmas és sok szempontból nagyon fejletlen ország. A Jacques Delors intézet számításai alapján csatlakozása mintegy 20-30 milliárd euró plusz költségbe kerülne évente. Ennek ellenére a 2028–2034-es ciklusra bemutatott pénzügyi keret ( MFF ) javaslatában nincs olyan tétel, amely reálisan elmozdítható lenne egy ekkora ország csatlakozásának lehetővé tételére. Azt is érdemes megjegyezni, hogy bár a Bizottság rendkívül rugalmas tud lenne az előirányzott támogatások felszabadításában – lásd a Magyar-kormánnyal kidolgozott 16,4 milliárd eurós lehívási tervet –, normál esetben a csatlakozás után is csak fokozatosan nyílnak meg egy új tagállam előtt az elérhető források. Összességében tehát az első klaszter megnyitása egy jelentős előrelépés Ukrajna számára, azonban a tagállami státusz eléréséhez még hosszú évek munkája vár a kormányukra, és bár ez a politikai szándék, arra sem jelent garanciát, hogy ezt sikeresen végig tudják vinni. Címlapkép forrása: EU