● news.bsdnet.hu

Újra dolgozhatnak tanárként azok a pedagógusok, akiket azért rúgtak ki 2022 szeptembere és decembere között, mert a polgári engedetlenség eszközével élve tiltakoztak „az oktatás állapota” ellen. Ezt Lannert Judit leendő oktatási miniszter jelentette be parlamenti bizottsági meghallgatásán. A jelölt közölte, hogy a kormány rehabilitálja az érintett szakembereket, ami a gyakorlatban azt jelenti: megszűnnek a munkajogi korlátozások, és az állam lehetővé teszi számukra a katedrára való visszatérést. Vajta Zoltán Közéleti újságíró Ezeket látta már? A pedagógusok ellenállása nem 2022-ben kezdődött, de ekkor vált a legélesebbé. ATanítanék mozgalommég 2016-ban jött létre a miskolci Herman Ottó Gimnázium tiltakozó levelét követően, követelve a tananyag csökkentését és a tanári autonómia visszaállítását. Ekkor indult el a „kockás inges mozgalom”: 2016 februárjában és márciusában tízezrek tüntettek a Kossuth téren a szakadó esőben, áprilisban pedig országos pedagógussztrájkot tartottak. A feszültség akkor eszkalálódott kezelhetetlenné, amikor 2022 februárjában a kormány rendeleti úton korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát. Az előírt „még elégséges szolgáltatások” miatt a munkabeszüntetés láthatatlanná vált, ezért választották a tanárok a polgári engedetlenséget: tudatosan megtagadták a munkafelvételt, vállalva a jogi retorziót. A kormány válasza az azonnali hatályú elbocsátás volt. 2022. szeptember 30-án a budapestiKölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát mentették fel, köztük Törley Katalint. Ezt követte a decemberi hullám, amikor egyszerre nyolc pedagógust rúgtak ki a Karinthy Frigyes, a Vörösmarty Mihály és az Eötvös József Gimnáziumból. Összesen 15 tanárt távolítottak el közvetlenül a tiltakozó akciók miatt, de a retorziók és a később bevezetett státusztörvény hatására több ezer pedagógus hagyta el a pályát önként. Az elbocsátások példátlan szolidaritási hullámot indítottak el. 2022. október 5-én, a pedagógusok világnapján kilométeres élőlánc bénította meg Budapestet, este pedig több mint 50 ezer ember tüntetett a Parlamentnél. Október 23-án a Műegyetemnél, decemberben pedig a Belügyminisztérium előtt vonultak tömegek.A diákokaktív szerepet vállaltak, megalakult az Egységes Diákfront, és rendszeresek voltak a virrasztások. A tiltakozások 2023 tavaszán a státusztörvény elleni harccal folytatódtak, ekkor történtek a Karmelita kolostornál a „könnygázos tüntetések” is. A mozgalom végül nemzetközi szinten is visszhangot kapott, miközben az érintett tanárok munkaügyi pereket indítottak az állam ellen.Lannert Juditmostani bejelentése ennek a folyamatnak a politikai lezárását célozza azzal, hogy elismeri: a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárokra szükség van az oktatásban. oktatás