● news.bsdnet.hu

Radikális szerkezeti és szemléletváltást ígér az agrár- és élelmiszer-gazdaságban az új vezetés. Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium élére kerülőBóna Szabolcscsapata egyszerre akar áfacsökkentést, piaci újraszervezést és a hazai élelmiszer-feldolgozás megerősítését. A tervek azonban egyszerre ambiciózusak és kockázatosak egy erősen import- és költségérzékeny piaci környezetben. A minisztérium új vezetése egyértelmű irányváltást kommunikál: a korábbi, erősen adminisztratív és szabályozás-központú agrárirányítás helyett egy „termelő- és fogyasztóközpontú” rendszer kiépítését tűzték ki célul. Ennek egyik leglátványosabb elemea zöldség- és gyümölcstermékekáfájának5 százalékra csökkentése,amelyet a gazdaságpolitikai csomag egyik első lépéseként kezelnek. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A tervezett intézkedés célja kettős: egyrészt a friss, egészséges élelmiszerek elérhetőbbé tétele a lakosság számára, másrészt a feketegazdaság visszaszorítása a termelői láncban. A minisztériumi érvelés szerint a magasabb áfa jelenleg torzítja a piacot, és nem ösztönöz elegendő hazai fogyasztást. A szakpolitikai háttéranyagok ugyanakkor arra is utalnak, hogy a költségvetési hatás jelentős lehet, miközben a fogyasztói árak csökkenése nem garantált, ha a kereskedelmi láncok nem engedik tovább az árelőnyt. A reform egyik kulcspontja, hogy Magyarországon a megtermelt élelmiszerek jelentős része feldolgozatlanul vagy alacsony feldolgozottsági szinten kerül ki az országból. Ez különösen az állattenyésztési és gabonaágazatban jelent problémát. A stratégia célja ezért a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelése: több sajt, tejtermék, feldolgozott hús és készételek előállítása hazai kapacitásokban. A vezetés szerint ez nemcsak gazdasági kérdés, hanem munkahelyteremtési és vidékfejlesztési eszköz is. A kritikus pont azonban a meglévő feldolgozóipari kapacitás. Több ágazati szereplő szerint a jelenlegi infrastruktúra nem alkalmas arra, hogy rövid idő alatt jelentősen növelje a feldolgozási volument. A tejágazat különösen érzékeny terület. A bemutatón is elhangzott, hogya hazai sajtgyártás minősége és versenyképessége elmarad a nyugat-európai termékektől, miközben az import sajtok egyre nagyobb részt hasítanak ki a piacból. A probléma nem csak technológiai, hanem strukturális is: a tej felvásárlási árak alacsonyak, a feldolgozók pedig gyakran nem tudják kitermelni a modernizáció költségeit. A célkitűzés ezért kettős: egyrészt a feldolgozóipar fejlesztése, másrészt a hazai termékek piaci pozíciójának erősítése – akár szabályozási eszközökkel is. A stratégia egyik kevésbé technokrata eleme a társadalmi szemléletformálás. A vezetés szerintaz agrárium és a fogyasztók közötti távolság túl nagy, ezért új kommunikációs szereplőkre van szükség: olyan közérthető agrárszakemberekre, akik képesek „lefordítani” a mezőgazdaság működését a lakosság számára. Ezt a szerepet részben a „Bálint gazda-jelenséghez” hasonló figuráknak szánják: hiteles, közvetlen, gyakorlati tudású szakembereknek, akik a kertészkedést, az otthoni termelést és a helyi élelmiszerfogyasztást népszerűsítik. A cél nem csupán információátadás, hanem a fogyasztási szokások befolyásolása is: több hazai termék, rövidebb ellátási lánc, kevesebb importfüggőség. A program része a háztáji és kiskerti termelés újjáélesztése is.A „Szedd magad!” és otthoni kertészkedést ösztönző kezdeményezések mögött az a gondolat áll, hogy a lakosság egy része részben önellátóvá válhat, ami csökkenti az élelmiszerár-érzékenységet. A szakértők szerint azonban ez inkább kiegészítő szerep lehet, mintsem valódi strukturális megoldás egy 9,5 milliós ország élelmiszerellátására. A tervek szerinta NÉBIH visszakapná erősebb, önálló hatósági szerepét.Az elmúlt években a szervezet működését több kritika érte a centralizált döntéshozatal és az adminisztratív alárendeltség miatt. Az új vezetés célja a szakmai autonómia visszaállítása, különösen az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések, vetőmag-minősítés és piaci felügyelet területén. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A rendszerátalakítás egyik legérzékenyebb pontja az agrár érdekképviseleti struktúra. AzNemzeti Agrárgazdasági Kamaraés a terméktanácsok eddig szoros állami koordináció alatt működtek, amit az új vezetés szerint „túlpolitizáltság” jellemzett. A cél az önállóbb, szakmaibb működés, de ez jelentős ellenállásba ütközhet a meglévő vezetői struktúrák részéről. A legnagyobb gyakorlati kihívás továbbra is az importnyomás és az árverseny. Az olcsó külföldi termékek – különösentej,hús és feldolgozott élelmiszerek – jelentős versenyelőnyt élveznek. A hazai termelők számára a legnagyobb gond a költségszint és a méretgazdaságosság hiánya. Ez különösen a tejágazatban éles, ahol egyes szereplők már fenntarthatatlan árakról beszélnek. A program egyszerre épít gazdasági racionalitásra és társadalmi szemléletváltásra. A cél egy erősebb, önellátás-közelibb magyar agrárium, amely magasabb feldolgozottságú termékeket állít elő és közelebb hozza a termelőt a fogyasztóhoz. A kérdés azonban továbbra is nyitott: a piaci realitások, az importfüggőség és a költségvetési korlátok mellett mennyire lesz végrehajtható egy ilyen mértékű átalakítás. Forrás:HVG Indexkép: Facebook/Bóna Szabolcs