A majáknál is fejlettebb, ősi civilizáció nyomaira bukkantak az Amazonas dzsungelében
Promotions
2026-06-04 10:51
Sokkal ősibb az amerikai írásbeliség, mint azt a történelemkönyvekben tanítják.
A közép-amerikai csillagászat történetét évtizedeken át a maja civilizáció vívmányaiból eredeztette a tudomány, ám egy friss, szenzációs felfedezés teljesen átírja az ókori Amerika kronológiáját.
Kutatóknak sikerült megfejteniük a híres mexikói lelőhely, Monte Albán faragott kövein látható, közel évszázada vitatott zapoték szimbólumot, az úgynevezett W-glifát.
John Justeson és Justin Patrick Lowry professzorok bizonyították, hogy a jelölés nem a hagyományos naptári napokat, hanem a Hold fázisait, pontosabban az újhold után megjelenő első sarlótól eltelt estéket számlálta.
Ez a fajta csillagászati adatrendszer a becslések szerint időszámításunk előtt 496 és 221 között keletkezett, ami azt jelenti, hogy a zapotékok már 857 évvel a legkorábbi ismert maja feljegyzések előtt hajszálpontos holdnaptárt vezettek a kőmonumentumaikon.
Olvass tovább...
Olvass tovább...
Három naptár egyetlen kozmikus rendszerben
Monte Albán nem egy jelentéktelen peremvidéki település, hanem az Oaxaca-völgy feletti hegytetőre épült , korai urbanizációs és politikai központ volt, ahol az amerikai kontinens egyik legősibb írásbelisége fejlődött ki.
A zapotékok a bonyolult, 52 éves körnaptáruk mellett a Hold látható életciklusát is rögzítették.
Amikor a kutatók megvizsgálták a feliratok ritmusát, rájöttek, hogy a W-glifa melletti pontok és vonások egy 29,53 napos ciklust követnek, ami pontosan megegyezik a szinodikus holdhónap hosszával.
Ez a harmadik regiszter nem helyettesítette a meglévő naptárakat, hanem politikai hódításokat, uralkodói rítusokat és vallási áldozatokat horgonyzott le a valós, csillagászati időben.
Olvass tovább...
Olvass tovább...
Sokkal ősibb az amerikai csillagászat, mint hittük
A felfedezés egyik legizgalmasabb technikai részlete, hogy bebizonyította, hogy a zapotékoknál a naptári napok nem éjfélkor vagy napkeltekor, hanem délben kezdődtek. Mivel a holdsarló közvetlenül naplemente után válik láthatóvá, a déli napváltás matematikai modellje tökéletesen megmagyarázza a köveken talált számbeli eltolódásokat.
Bár a maják zseniális asztronómiáját ez nem teszi másolattá, az vitathatatlan, hogy a holdfázisok dokumentálásához szükséges intellektuális és matematikai fegyvertár már évszázadokkal a maják klasszikus korszaka előtt létezett Oaxacában.
A W-glifa megfejtése végre abszolút idővonalhoz köti az ősi feliratokat, és emlékeztet rá, hogy ezek a naptárak az uralkodók kezében a hatalom legitimációjának és a kozmikus rend fenntartásának legfőbb eszközei voltak.
forrás: ArkeoNews