● news.bsdnet.hu

Az ukrán külügyminiszter kész tárgyalni Budapesttel a kétoldalú kapcsolatokat mérgező kérdésről. Kijev rendelkezik egy javaslatcsomaggal, és kész megvitatni a tartalmát Budapesttel a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében – közölte az ukrán külügyminiszter Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása előtt. „Van egy javaslatcsomagunk, és készek vagyunk azt megvitatni magyar partnereinkkel, hogy levegyük a napirendről azt a kérdést, amely rontotta és mérgezte kétoldalú kapcsolatainkat. Meggyőződésem, hogy részünkről ezek reális javaslatok. Érdekeltek vagyunk a kétoldalú párbeszéd kialakításában mind az illetékes tárcavezetők szintjén, mind pedig természetesen a vezetők szintjén is” – jelentette ki Andrij Szibiha. Szavai szerint a történelmi jelentőségű magyarországi választás után az ukrán fél úgy látja, hogy új lendületet kap a folyamat, amely Ukrajna teljes jogú EU-tagságához vezet. „Először is feloldották a 90 milliárdos hitel blokkolását. Ez rendkívül fontos a makropénzügyi stabilitásunk szempontjából, valamint a védelmi képességeink miatt is, mivel ezeket a forrásokat drónok beszerzésére és gyártására, valamint a télre való felkészülésre fordítjuk. Ezt már többször nyilvánosan kijelentettük, és a megfelelő csatornákon keresztül jeleztük magyar partnereinknek is: nyitottak vagyunk a kétoldalú kapcsolatok új fejezetére” – magyarázta. Arról is beszét, hogy Kijev esély lát az első csatlakozási tárgyalási fejezetcsomag, majd ezt követően a további öt klaszter megnyitására is. Szerinte ez lesz mostani brüsszeli találkozóinak egyik fő témája megbeszéléseinek európai kollégáival. „Ukrajna elkötelezett a reformok mellett, és folytatni fogjuk ezt az utat. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy Európa ezt is észrevegye, és megfelelő értékelést adjon. Ennek legjobb bizonyítéka pedig a fejezetek megnyitása” – magyarázta. https://hvg.hu/itthon/20260511_orban-anita-kulugyi-bizottsag-parlament-meghallgatas-kulugyminiszter-tisza-kormany Szibiha vélhetően az ukrán nyelvtörvényre utal, mint a kapcsolatokat legnagyobb mértékben rontó kérdésre. A törvényt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elődje, Petro Porosenko szentesítette 2019-ben, ez a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a jogszabály, valamint az ahhoz kapcsolódó középfokú oktatásról szóló törvény a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a fokozatos áttérést egyre több tanórában az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait. Marcin Romanowskit utoljára három hete látták Budapesten, azóta se híre, se hamva.