● news.bsdnet.hu

Közép-Európában egyértelmű hierarchia alakult ki a nemzetközi márkák terjeszkedésében. A régió elsődleges belépési pontja ma márLengyelország,amely puszta mérete és erősödő vásárlóereje miatt vonzza a jelentős volumenű befektetéseket. A luxusmárkák számáraPrágaaz abszolút favorit. Ezzel párhuzamosanRomániaa dinamikus gazdasági növekedésnek köszönhetően egyre gyorsabban zárkózik fel.Magyarországezzel szemben jelentősen hátrébb szorult. A nemzetközi láncok jellemzően csak a lengyel vagy a cseh piac sikeres tesztelése után lépnek be hozzánk, és ezt is gyakran óvatosabb formában, például franchise-partnereken keresztül teszik. A statisztikák beszédesek: A legnagyobb hazai ingatlantanácsadó cégek szakértői szerint a lemaradást elsősorban a régióban egyedülállónak számító állami beavatkozások okozzák. A plázastop eleve megnehezíti és bizonytalanná teszi a kiskereskedelmi fejlesztéseket. A régiós szinten is kiugró, 27 százalékos áfa, valamint a bevételarányosan számított kiskereskedelmi különadó drasztikusan rontja a multinacionális cégek jövedelmezőségét. Ezek a tényezők a gyakran változó szabályozásokkal – például az árrésstoppal és a kötelező akciózással – együtt komoly kockázatot jelentenek. Ezt a bizonytalanságot a befektetők a stabilabb szomszédos országokhoz képest jelentős felárral árazzák be. Szintén komoly hátrányt jelent a magyar fizetőképes kereslet gyengesége, amely egyre jobban leszakad az európai átlagtól. Bár a magyar piac összességében hátrányba került, a helyzet szegmensenként eltérő. Kifejezetten jól teljesítenek a diszkontformátumok és a kedvező ár-érték arányt kínáló üzletek. Ezek a hálózatok elsősorban a bevásárlóparkokban terjeszkednek gyors tempóban. Emellett a sport- és lifestyle márkák piaca is aktív. Ugyanakkor látványos a lemaradás a prémium szépségápolás, a luxusdivat és a nemzetközi vendéglátás területén. MiközbenBécsben, PrágábanvagyVarsóbanmár alapvetésnek számít egy-egy ismert prémium kozmetikai márka, luxusdivatház vagy globális gyorsétteremlánc jelenléte, ezek a vállalatok Budapestet egyelőre elkerülik. A hatalmas és látványos márkaüzletek nyitása helyett a cégek nálunk inkább a kisebb, költséghatékonyabb megoldásokat választják. A szakmai konszenzus szerint a régiós élmezőnyhöz való gyors és teljes felzárkózás rövid távon nem reális, legfeljebb szelektív javulás várható. Ahhoz, hogy Magyarország újra vonzó célponttá váljon a globális kiskereskedelem számára, alapvető strukturális változásokra van szükség. A legfontosabb lépés egy átlátható, ad hoc döntésektől mentes, stabil szabályozási környezet megteremtése lenne. Elengedhetetlen a kiskereskedelmet sújtó különadók és a plázastop kivezetése, valamint a piaci szereplőkkel folytatott szakmai párbeszéd helyreállítása. Mindezek mellett kulcsfontosságú a hazai vásárlóerő érdemi növelése és egy erős, fizetőképes középosztály kialakulása. A piacra lépést mérlegelő nemzetközi láncok jelenleg kivárnak. A következő időszakban dől el, hogy az új gazdaságirányítás képes-e megteremteni azt a kiszámíthatóságot, amely ismét felteheti az országot a nemzetközi márkák európai terjeszkedési térképére. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images