● news.bsdnet.hu

A 2026-os év tavasza történelmi léptékű aszállyal szembesítette az országot: 1901 óta a legszárazabb áprilison vagyunk túl. Magyar Péter miniszterelnök egyik első kormányzati intézkedéseként azonnali vízügyi cselekvési terv elkészítésére kérte fel Gajdos László élő környezetért felelős minisztert. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy jelenleg mintegy hét Balatonnyi mennyiségű – azaz 14 köbkilométer – víz hiányzik a magyarországi talajokból, erről itt írtunk . A HVG Közös költség című gazdasági podcastjében Pitner Gábor vendége Timár Gábor geofizikus volt, aki tagja a cselekvési tervet összeállító szakmai munkacsoportnak. Timár Gábor a műsorban rávilágított, hogy a talajvízkészlet olyan egy állam gazdaságának, mint a deviza- vagy aranytartalék: alapvető biztonsági pillér. Jelenleg az ország legnagyobb mezőgazdasági területén, a Tiszántúlon és a Tisza-menti alföldi részeken a talajvíz szintje másfél-két méterrel van lejjebb az évtizedekkel ezelőtt megszokott átlagnál. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A szakértő hangsúlyozta, hogy eddig a vízügyi igazgatóságok a politikai akarat hiánya és az elavult, 1995-ös vízgazdálkodási törvény miatt dolgoztak a víz elvezetésén. Az új kormányzati irányvonal viszont egyértelmű elmozdulást jelent. Gajdos László miniszter is megerősítette: Magyarország legnagyobb víztárolója maga a talaj. A talajban tárolt víz nem párolog el a forró nyári napokon, hanem a növényzeten keresztül hasznosul. A műsorban elhangzott, hogy a szakmai szervezetek egy 257 milliárd forintos uniós Kehop-keretből indítanának el vízügyi fejlesztéseket. A szakember megjegyezte: a szivattyúk üzemeltetését a villamosenergia-piacon megjelenő negatív áramárak időszakára kellene időzíteni, ami jelentősen csökkentené a költségeket. A geofizikus arra is figyelmeztetett, hogy a hagyományos, intenzív szántóföldi öntözés (például a kukorica esetében) fenntarthatatlan, mivel „annyi víz a világon nincs”. Ha nem alkalmazkodunk, a gazdasági következmények katasztrofálisak lesznek. A gazdáknak el kell engedniük a nyári vízigényes kultúrákat (kukorica, napraforgó), és át kell térniük az őszi vetésű búzára, a drágább, de hatékonyabb zöldségkultúrákra, vagy a regeneratív talajművelésre (szántásmentes technológia, takarónövények alkalmazása a talajnedvesség megőrzésére). – figyelmeztetett Timár Gábor, hozzátéve, hogy az agrárpolitika, a vízügy, a nemzeti parkok és a civil társadalom összefogása az utolsó esély az Alföld kiszáradásának megfékezésére. Forrás: Youtube Indexkép: