● news.bsdnet.hu

Margaret Atwood olyan univerzumot teremtett A szolgálólány meséjében, amely minden kegyetlensége ellenére magába szippantja a nézőt. Most Testamentumok címmel itt a folytatás egy nem kevésbé nyomasztó világgal. Gileád újratöltve – mint azt sejteni lehetett,A szolgálólány meséjénekutolsó része korántsem jelentette a történet végét a filmvásznon. Margaret Atwood sötét és kegyetlen univerzumának újabb fejezetei pedig még inkább gondolkodásra sarkallják a nézőt.A cikk spoilereket tartalmaz! ATestamentumokszéria első évada 15 évvel azután játszódik, hogy az örök lázadó szolgálólány, June Osbourne hazatér. Eközben már felnőtt egy olyan generáció, amelynek tagjai nem ismerik azt a szabad világot, amely a vallási fanatikusok térnyerése előtt Gileádot jellemezte. A történet két fiatal főszereplője, Daisy és Agnes fiatal nők, akik próbálnak túlélni az utópisztikusnak beállított országban, miközben árgus tekintetek szegeződnek rájuk és társaikra. Valamennyi lány szeme előtt két cél lebeg: Erről pedig nem más gondoskodik egy, a parancsnokok gyermekeinek fenntartott „iskolában”, mint Lydia néni (Ann Dowd) és megannyi munkatársa. Szemlátomást a leendő feleségeket a nénik kevésbé gyötrik, mint a szolgálólányokat, de ha rossz fát tesznek a tűzre, annak bizony súlyos következményei vannak számukra is. Érdekesség, hogy aTestamentumokelső évadának első öt része némileg „mellőzi” az erőszakos cselekményeket, de azért a lányok még így is a kelleténél többet találkoznak a halállal, a kíméletlen büntetésekkel – többek között a MayDay tagjait elrettentésül még mindig fellógatják a falra –, valamint a lázadókkal való leszámolásokkal is. A hatodik rész azonban bepótolja az addig elmaradt brutalitást. Ekkor kerül előtérbe Lydia néni története, aki a hatalomátvételtől kezdve végigkísérte a gileádi rezsim kiépülését, így már az első percekben szemtanúja volt az emberi ésszel jóformán alig felfogható jogfosztásnak és dehumanizálásnak, amely leginkább a nőket sújtotta. Ezután karaktere is új fénybe kerül, és jó néhány lépése érthetővé válik. A történetnek egyébként külön pezsgést ad June (Elisabeth Moss) feltűnése is, aki kisebbik lányát, Daisyt (Lucy Halliday) terelgeti. Mindezt úgy, hogy a kamaszlány mit sem sejt arról, hogy saját édesanyja bízza meg azzal a feladattal, hogy kerüljön közelebb féltestvéréhez, Agneshez (Chase Infiniti). Daisy küldetéséről néhány részletet a hetedik részben tudunk meg, amelyben az ellenálló MayDay működéséről is kiderülnek részletek. Halliday amellett, hogy jól hozza a cserfes és lázadó torontói lányt, aki egy küldetés miatt kénytelen belesimulni a gileádi mindennapokba, külsőre is sokban emlékeztet June-ra. Hasonlóan erős Agnes alakja, aki abban is hasonlít édesanyjára, hogy igazi vezéregyéniség, és bár elsőre úgy tűnhet, hogy jól illeszkedik a fanatikus közegbe, ott van benne az erő és a szenvedély, ami veszélyt jelenthet a toxikus rendszerre. Agnes igazi személyisége vélhetően akkor bontakozik ki igazán, amikor egyre inkább beleszeret sofőrjébe és testőrébe, Garthba (Brad Alexander), aki kettős életet él: úgy kapaszkodik fel a ranglétrán, hogy közben összejátszik a Gileádot megdönteni akaró népes hálózattal, a már említett MayDay nevű ellenállási szervezettel. Bár aTestamentumokelső öt epizódja jóval sziruposabb, mintA szolgálólány meséjénekbármelyik évada, az alaptézis nem változik: Gileád élhetetlen hely. Sokszor leginkább aKözel-Keletközépkori módszereket alkalmazó teokráciáira emlékezteti a nézőt, ahol érthető módon megjelennek a rendszerrel szembeszegülők is. Nekik, ha szerencséjük van, sikerül olyan jó színészeknek lenniük, hogy ne végezzék a rettegett gyarmatokon vagy a falon. Ez a homoszexuálisokra is igaz, akiket „nemi bűnözőnek” bélyegeznek meg, hiszen egy olyan világban vonzódnak a saját nemükhöz, ahol egy-egy újszülöttért a legbarbárabb tettekre is képesek. Ezek után felmerül a kérdés, hogy miért is van mégis ekkora sikere Atwood antiutópiájának a XXI. század emberének körében. A válasz talán az, hogy azt az érzést erősíti meg a befogadókban, milyen világban nem akarnának soha élni. Bár tény, hogy nőnek lenni a lehető legnehezebb ebben a képzeletbeli rezsimben; a kamaszlányok a szabad szerelem lehetőségében sem reménykedhetnek, a társadalom jóformán tenyészállatként tekint rájuk. De a férfiak élete sem könnyű ebben a zártságban, főleg ha maradt bennük még néhány csepp emberség. Nem meglepő, hogy az őrök és a Szemek soraiból kerülnek ki azok az „ügynökök”, akik életüket kockáztatva működnek együtt a diktatúra megdöntésén fáradozókkal. A fekete humor is teret nyer az epizódokban, bár ez is inkább keserédes, mintsem felszabadult. Hiszen furcsa azzal szembesülni, hogy fiatal nők még a saját testük működésével sincsenek tisztában. És azzal, hogy ebben a börtönnek is beillő közegben annyira el van fojtva a szexualitás, hogy a lányok azt sem tudják, miként fest egy férfi teste, és mi szükséges ahhoz, hogy a sokak által vágyott utód megszülessen. Minderre többek között egy suta párbeszéd során derül fény, amelyben Daisy rögtönzött szexuális felvilágosítást tart társainak. Ezek után kíváncsian várom, a történet hová fut ki, és miként tör majd a felszínre a mélyben megbújó feszültség. Vélhetően előidézve egy újabb lázadást a parancsnokok által uralt országban, az egykori Egyesült Államok helyén. Testamentumok – amerikai drámasorozat, 2026, megtalálható a Disney + kínálatában. Nyitókép: Disney + Facebook-oldala Ezt is ajánljuk a témában A 17 éves Arnica Kaem Maqami nem tudni, mennyi ideig volt kórházban. Egy gazdag és kevély NER-es faszfejről szólna, akinél a kormányváltás estéjén megjelenne Antal József és Mádl Ferenc szelleme. A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban. Csak a szokásos: szex, drog, csupán ezúttal rock ’n’ roll helyett Hans Zimmer zenéje. Új szakember veszi át a Lucasfilmet, és a most debütált sorozata alapján nem biztos, hogy képes helyreállítani a Star Wars renoméját. Takács Márk regénye egy izgalmasan megírt geopolitikai thriller, amely főleg a katonaság és a mai hadviselés iránt érdeklődő ínyencek amúgy nagy létszámú szubkultúrájának izgalmas olvasmány. Fix szolgálati idővel és óriási bónuszokkal csábítgatják az embereket. 34 millió forintnak megfelelő összeget kell fizetnie a szerb Crvena zvezdának. Pozitív jelzéseket lát Brüsszel azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péterék támogathatják Ukrajna EU-integrációját.