● news.bsdnet.hu

A vita középpontjában az úgynevezett szemcseorientált villamos acél áll, amely a transzformátorok egyik legfontosabb alapanyaga. Ezek a berendezések kulcsszerepet töltenek be a villamosenergia-hálózatokban, a megújuló energiaforrások integrálásában, valamint az adatközpontok energiaellátásában. Európában mindössze két gyártó állít elő ilyen terméket: a Thyssenkrupp Steel Europe és a lengyel Stalprodukt. Az európai acélipar szerint azonban a piacot egyre nagyobb mennyiségben árasztják el az ázsiai importtermékek, amelyek sok esetben az európai gyártási költségek alatti áron érkeznek a kontinensre. A gyártók ezért új védőintézkedéseket sürgetnek az Európai Bizottságnál. A helyzet különlegessége, hogy ezúttal nem egyértelmű, kit kellene megvédeni. Míg az európai acélgyártók szerint az olcsó import veszélyezteti az utolsó európai gyártók fennmaradását, addig a transzformátorgyártók és villamosipari vállalatok attól tartanak, hogy az esetleges vámok vagy magasabb minimumimportárak jelentősen növelnék költségeiket. Az ügyben már több iparági szervezet is megszólalt. Az európai villamosipar képviselői szerint az európai gyártók jelenleg nem tudják fedezni a teljes keresletet. Érvelésük szerint évente mintegy 560 ezer tonna ilyen acélra lenne szükség Európában, miközben a kontinens gyártókapacitása csak körülbelül 300 ezer tonna. A villamosenergia-hálózatok üzemeltetői szerint az ügy túlmutat az acéliparon. Ha a transzformátorok alapanyaga drágább lesz, akkor a hálózatfejlesztések költségei is emelkedhetnek. Ez különösen érzékeny kérdés most, amikor Európa egyszerre próbálja növelni a villamosenergia-hálózatok kapacitását, támogatni az elektrifikációt és felgyorsítani a zöldátállást. Az acélipar ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a villamosacél a transzformátor teljes költségének viszonylag kis részét adja. Számításaik szerint a védőintézkedések a nagy teljesítményű transzformátorok árát legfeljebb néhány százalékkal növelhetnék. A vita egyik legfontosabb eleme Kína szerepe. Az európai acélgyártók arra figyelmeztetnek, hogy ha az utolsó európai termelők is kiszorulnak a piacról, Európa teljes mértékben importfüggővé válhat egy stratégiai jelentőségű alapanyag esetében. A transzformátorgyártók viszont attól tartanak, hogy a drágább európai acél miatt maguk a transzformátorok válhatnak versenyképtelenné, ami végül még több kínai késztermék importját eredményezheti. A Handelsblatt cikke szerint szerint 2024-ben a nagy teljesítményű importtranszformátorok 42 százaléka már Kínából érkezett Európába. Az Európai Bizottság március végén indította el vizsgálatát. Bár a döntésre elvileg akár 9-11 hónapot is várni lehet, ideiglenes intézkedések már a nyár folyamán is érkezhetnek. Érdekesnek találta ezt a hírt? Ne maradjon le a legfontosabb járműipari történésekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken !