● news.bsdnet.hu

Önmagában az még nem okozhat meglepetést, hogy egy autó nem pontosan azt a fogyasztási, vagy éppen károsanyag-kibocsátási értéket hozza a napi hazsnálat során, mint a katalógus szerint kellene. Az ICCT tanulmánya szerint azonban a valós és a gyári kibocsátás közötti különbség a plug-in hibridek esetében jóval nagyobb – mintegy ötszörös -, mint más hajtásláncok esetében. A plug-in hibridek az európai újautó-piacon 9 százalékos részesedéssel bírtak 2025-ben. Mint ismert, ezek a modellek külső forrásból tölthető akkumulátorral és villanymotorral rendelkeznek, több tucat, akár száznál is több kilométer megtehető velük tisztán elektromos módban, de belső égésű motor is hajtja az autót – általában benzines. „Míg az autógyártók ezt a sokoldalúságot a fogyasztók és az éghajlat számára egyaránt előnyösnek tartják, számos jelentés vitatta a hivatalos üzemanyag-fogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási adatok megbízhatóságát” – áll az ICCT tanulmányában. Jellemzően nem az autógyártók állítanak valótlant, egyszerűen „csak” túl optimisták a plug-in hibridek felhasználását illetően. A problémát az jelenti, hogy a valóságban a plug-in hibrideket nem töltik rendszeresen, emiatt ezek az autók jelentősen több üzemanyagot fogyasztanak, mivel a hibrid hajtáslánc miatt a jármű súlya nagyobb, mint egy hasonló, de tisztán belső égésű motoros társáé. Az ICCT most új adatokkal számszerűsíti ezt a problémát: „a valós és a hivatalos kibocsátási értékek közötti különbség 2021-ben 265 százalékról 2023-ra 400 százalékra nőtt, átlagosan az összes gyártó esetében” – állítják az ICCT kutatói. Az eltérés a Mercedesnél, Európa legnagyobb plug-in hibrid gyártójánál volt a legnagyobb 2021 és 2023 között. „Átlagosan 452 százalék, ami majdnem megduplázódott a 2021-es 329-ről 2023-ra 614 százalékra.” A kutatók szerint három tényező okozza a plug-in hibridek rossz teljesítményét a károsanyag-kibocsátás terén: A következtetés: a gyártók évek óta túlzottan alacsony szén-dioxid-kibocsátásról számolnak be plug-in hibridjeik esetében. Az ICCT számításai szerint a „különbség” körülbelül 100 megatonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg az új regisztrációkból 2021 és 2025 között. A kibocsátási különbség becsléséhez az ICCT a plug-in hibridek saját elemzéseire és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség regisztrációs adataira támaszkodott. A tanulmányban összesen nyolcmillió járművet elemeztek, hagyományos benzines, dízeles és hibrid hajtásúakat. Bár a hivatalos és a valós értékek a hagyományos belső égésű motorok esetében is eltérnek, az eltérés sokkal kevésbé hangsúlyos, mint a hibridek esetében. Utóbbi kategórián belül is a külső forrásból elektromos tölthető autók teljesítenek messze a legrosszabbul. „A plug-in hibridek közötti különbség megdöbbentően magas, de ez nem vonhatja el a figyelmet arról a tényről, hogy a hagyományos járművek közötti különbség – amelyek továbbra is az EU-ban az eladások többségét teszik ki – szintén jelentősen magas, 20 százalék. Ennek következtében az elmúlt években nem tapasztaltunk említésre méltó csökkenést a belső égésű motorral hajtott járművek valós szén-dioxid-kibocsátásában” – magyarázta Jan Dornoff, az ICCT vezető kutatója és a tanulmány társszerzője. Az Európai Bizottság ugyan felismerte a problémát, és 2025-ben módosította az úgynevezett hasznossági tényező számítási képletét, hogy reálisabb becsléseket lehessen tenni, ugyanakkor az uniós személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket jelenleg újratárgyalja az Európai Parlament – ​​és egy előzetes tervezet a jövőbeni korrekciók felfüggesztését javasolja. Tetszett ez a hír? Értesüljön elsőként a járműipari történésekről, iratkozzon fel az autopro.hu hírlevelére az alábbi linken !