● news.bsdnet.hu

Az oktatási és gyermekügyi miniszterjelölt szerint ki kellene alakítani egy közös minimumot annak kapcsán, hogy mit vár a társadalom, a gyerekek, a pedagógusok és a szülők az oktatástól. Ennek érdekében már ősztől egyeztetéseket kezdeményezne az új Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Az oktatási miniszterjelölt a tankönyvválasztást és a tanulókat és a pedagógusokat is levegőhöz juttató intézkedéseket ígért hétfői bizottsági meghallgatásán, nem híve a mindennapos testnevelésnek, mert szerinte nem éri el a célját, és az élethosszig tartó tanulásra állítaná át a magyar társadalmat. Lannert Judit oktatási miniszterjelöltet hétfőn reggel hallgatta meg a Parlamentben az Oktatási Bizottság, amelynek elnöke Szűcs Judit, a Tisza képviselője és oktatási kabinetvezetője. Megjelent Forsthoffer Ágnes Házelnök is, aki hallgatóságként vett részt. Lannert Judit röviden bemutatta életpályáját: közgazdász és szociológus végzettségű, utóbbi területen doktorált, 36 éve foglalkozik oktatáskutatással, férjezett, három felnőtt gyermeke van. Az oktatási miniszterjelölt azzal kezdte a beszédét: nagy szó, hogy tizenhat év után újra önálló tárcája van az oktatásnak, amely mostantól a kora gyermekkortól a fiatal felnőttkorig teszi lehetővé az életpálya tervezését, beleértve a kisgyermekkori nevelést is. – Nyitott, korszerű, nemzetközileg versenyképes tanulási rendszert szeretnénk építeni, és az élethosszig tartó tanulást támogatjuk. Stratégiai cél, hogy tanuló társadalommá váljunk – mondta az oktatás céljáról Lannert Judit, aki hangsúlyozta: ki kell alakítani az egész életen át tartó tanulás feltételeit, kultúráját, intézményrendszerét.. Később hozzátette azt is: széleskörű egyeztetést kezdeményeznének már ősztől a tanulókkal és az iskolákkal – a pedagógusok és a szülők véleményének kikérésével – arról, hogy mit várnak az oktatástól, ezzel kapcsolatban ugyanis a miniszterjelölt szerint ki kellene alakítani egy közös minimumot. Az oktatás költségvetése kapcsán a miniszterjelölt úgy vélekedett: Magyarország sokat költ oktatásra, de így is az uniós átlag alatt maradnak a GDP-arányos oktatási kiadások, ha pedig szétbontjuk ezt a kiadást az oktatás különböző szintjeire, az derül ki, hogy az alsó- és középfokú oktatás alulfinanszírozott. A felsőoktatásra jutott ehhez képest aránytalanul nagy költés, a pedagógusbérek emeléséért pedig a szakmának „el kellett menni a falig”, és így is az Európai Unió elszánása kellett a finanszírozáshoz. Lannert Judit szerint egységesebb, jobb gazdálkodásra lenne szükség az oktatás területén. Lannert Judit miniszteri feladattal kapcsolatos alapelvei elmondása szerint a gyermekközpontújság, az adatvezérelt szakpolitika – vagyis a tényekre, adatokra alapuló oktatáspolitika – és a partnerség az oktatás szereplőivel. Szükség lesz egymás méltóságát figyelembe vevő párbeszédre, a gyerekekkel is, szakmai egyeztető fórumokra, átláthatóságra, egységes szabályozásra, kritériumorientált finanszírozási rendszerre, egy módszertani háttérintézmény létrehozására, egyetemi autonómiára, a tanárok és a diákok terheinek csökkentésére és a Nemzeti Alaptanterv (NAT) felülvizsgálatára – sorolta Lannert Judit. Az első három hónap tervei között az oktatási rendszer alapos átvilágítását és a minisztérium felépítését nevezte meg, de szerinte már az első hónapokban terveznek olyan intézkedéseket, amelyekkel levegőhöz juttatják a tanulókat és a tanárokat. Kitért a pedagógusokat terhelő adminisztráció csökkentésére, többek között a digitális rendszerek integrálására, amivel azt szeretnék elérni, hogy ugyanazt az adatot csak egyszer kelljen megadni a rendszerben. Csökkentenék a pedagógusok terheit a kötelező helyettesítések számának csökkentésével, és vizsgálnák a nevelést és oktatást segítő dolgozók (NOKS) béremelésének lehetőségét. Lannert Judit leszögezte: ez a költségvetés állapotától függ, így arra a kérdésre sem tudott válaszolni egyelőre, hogy a béremelés mikor történhet meg. Hosszabb távon azonban mindenképpen nagyobb szerepet szánnának az oktatást segítő dolgozóknak. A felsőoktatást pedig szerinte rövid időn belül vissza kell kapcsolni az európai vérkeringésbe, az Erasmus és a Horizon programokba. Az oktatás helyzetéről készült elemzést nyilvánossá tennék. Lannert Judit többször is kitért a széleskörű egyeztetés fontosságára. Ígéretet tett, hogy a szakszervezetek jogosítványait helyreállítják, és nem lesz kötelező a tagság a Nemzeti Pedagógus Karban, és egy miniszteri biztos bonyolítja majd le a társadalmi konzultációt arról, hogy milyen legyen az oktatás 21. századi tartalomfejlesztése. A Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata kapcsán megemlítette: a tantárgyak száma egyedül Magyarországon nőtt 2010 és 2020 között, ami szerinte nem jó irány. A 21. századi kompetenciák fejlesztéséről azt mondta: ezeknek át kell hatnia a teljes oktatást: ilyen az együttműködés, a kritikai gondolkodás, a társadalmi felelősségvállalás, a digitális kompetenciák. Új felsőoktatási törvényre is szükség van a miniszterjelöl szerint, amely az egyetemi autonómiát és a felsőoktatáshoz való hozzáférést is segíti. Kiemelte: jelenleg az alapítványi fenntartású egyetemek finanszírozása is változó és nem is átlátható, az állami fenntartásban maradt egyetemeken pedig rosszabbak a feltételek, mint az alapítványi fenntartásba került intézményekben. Hankó Balázs (Fidesz) hivatkozott a felsőoktatásban tanulók számára, amely az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott, és néhány magyar egyetem nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyezésére, Lannert Judit szerint azonban ez csak egy-egy indikátor, amely a felsőoktatás minőségéről általában nem mond el mindet, szerinte ez inkább a fiatal felnőttek készségein mérhető le, és ezek a mutatók nem feltétlenül biztatóak. Lannert Judit nagy hangsúlyt helyezett a kisgyermekkori nevelésre, amely szerinte az elmúlt években elhanyagolt terület volt. Ez a bölcsődében kezdődik, és a miniszterjelölt kiemelte a gyógypedagógia, valamint a szülők támogatásának fontosságát a kora-gyermekkori nevelés során. Ezeknek az intézményeknek a megerősítése szerinte biztosíthatja, hogy már kisgyermekkortól lehetőség lesz hátránykompenzációra. A kórházban hagyott csecsemők esetében a bölcsődei ellátás egy speciális formájában gondolkodnak. Az óvoda-iskola átmenet során a rugalmasságra törekednének, elsősorban úgy, hogy az alsó tagozatban tennék rugalmasabbá az oktatást. A tankerületeket és az igazgatókat is átvilágítanák, őket Lannert Judit végig is látogatná a közeljövőben. Az iskolaigazgatók hatáskörei egy részét visszaadnák, példaként Lannert Judit a plusz juttatások, bérpótlékok és a továbbképzés kérdését említette. A cél elmondása szerint mindenképpen az intézményi autonómia erősítése. A Tisza választási ígéretének megfelelően visszaállítanák a szabad tankönyvválasztást. Czirbus Gábor fideszes országgyűlési képviselő arról érdeklődött, hogy megtartják-e általános iskolától a középiskola végéig az ingyenes tankönyvek rendszerét. Lannert Judit azt mondta: az elképzelés az, hogy az iskolák egy előre meghatározott keretből gazdálkodnának a tankönyvbeszerzés során, amelybe remélhetőleg minden szükséges tankönyv beleférne. Radics Béla (Fidesz) az „LMBTQ-propagandáról” faggatta Lannert Juditot, aki azt felelte: még egy átműtött óvodást sem látott, szerinte inkább a leszakadó tanulókkal kellene foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy a szexuális felvilágosítás kizárólag a szülők feladata kellene-e, hogy legyen, azt válaszolta: szükség van iskolai felvilágosításra, ez a tinédzserterhességek számából is látható szerinte, de ez nem „LMBTQ-propagandát jelent.” Dúró Dóra (Mi Hazánk) felvetésére, miszerint a mindennapos testnevelést meg kellene őrizni, Lannert Judit úgy reagált: fontos a testmozgás, de nem ebben a formában, a mindennapos testnevelés ugyanis inkább a testmozgás ellen hatott, mert a diákok így kevésbé jártak el szabadidejükben sportolni, az elhízott gyermekek száma pedig nőtt. A miniszterjelölt leszögezte: a kis iskolákat nem szeretnék megszüntetni, de azt szeretnék, ha mindenki jó minőségű oktatásban részesülhetne.