● news.bsdnet.hu

A technológia nemcsak a humán-egészségügyben hozhat áttörést, hanem kulcsfontosságú fegyverré válhat az állattartókat és az agrárgazdaságot sújtó világjárványok ellen is. Az új generációs vakcinát úgy tervezték, hogy a koronavírusok teljes családja ellen védelmet nyújtson – beleértve az állatokat megfertőző törzseket is –, de a kutatócsoport már gőzerővel dolgozik az univerzális influenza-, ebola- és a mezőgazdaságot jelenleg is rettegésben tartó H5N1 madárinfluenza elleni oltóanyagokon. A hagyományos vakcinák fejlesztése során általában egy aktuálisan keringő vírustörzset vesznek alapul. Az állattenyésztők és a szakemberek azonban pontosan tudják, milyen gyorsan képesek mutálódni ezek a kórokozók: mire egy hatékony oltóanyag elkészül és engedélyezést nyer, a vírus már megváltoztathatja a megjelenését, így a védekezés részben vagy egészben elavulttá válik. A cambridge-i kutatók szakítottak a hagyományos módszerekkel: A technológia legnagyobb érdeme a gyorsaság és a rugalmasság, ami az állatállományok védelmében is sorsfordító lehet. A cambridge-i csapat már végzi az állatkísérleteket az alábbi területeken: Bár az első, 39 fős humán kísérlet során az immunrendszerre gyakorolt hatás még „szerénynek” bizonyult, a szakma rendkívül optimista. Egy következő, 200 fős tanulmány már pontosabb képet ad majd a hatékonyságról. Az MI szerepe az oltóanyag-kutatásban azért is korszakalkotó, mert a technológia képes megjósolni az immunválaszokat, ezzel drasztikusan felgyorsítva a fejlesztést. A gazdálkodók és az élelmiszer-biztonsági szakemberek számára ez a technológia a jövőben azt jelentheti, hogy a különböző állatbetegségek és zoonózisok megjelenésekor nem kell éveket várni a megoldásra, hanem napok vagy hetek alatt célzott, mégis széles spektrumú védelmet biztosító oltóanyagokat lehet majd tervezni. Forrás: bbc.com Indexkép: illusztráció/Shutterstock