● news.bsdnet.hu

Ahogy arról a Portfolio-n is beszámoltunk , Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos csütörtökön Párizsban találkozott az USA kereskedelmi főképviselőjével, Jameson Greerrel és Li Cseng-kang kínai kereskedelmi megbízottal is, majd a megbeszélést követően arról tájékoztatott , hogy tempóváltásra van szükség a kapcsolatok mindkét végén. A biztos szerint az EU-nak az Egyesült Államokhoz hasonló tempót kellene diktálnia Kínával szemben, hiszen a helyzet mostanra „tarthatatlanná” vált. Arról tájékoztattak, hogy több mint hat tárgyalási fordulóra volt szükség az Egyesült Államok és Kína között ahhoz, hogy előkészítsék a Trump elnök és Hszi Csin-ping elnök közötti csúcstalálkozókat. Úgy gondolom, nekünk is el kell jutnunk ugyanilyen intenzitású tárgyalási szintre. – magyarázta Šefčovič. Az Európai Unió árukereskedelmi hiánya Kínával szemben tavaly 360 milliárd euróra nőtt a 2024-es 312 milliárd euróról, és a 2026-os első negyedéves adatok alapján a folyamat csak még tovább gyorsult. Míg a Bizottság a kereskedelmi aránytalanságok helyreállítását szolgáló eszközökön dolgozik, addig a tagállamok persze némileg megosztottak a kérdésben. A franciák erős fellépést akarnak, a németek féltik a csökkenő, de még mindig jelentős kínai exportjukat. Az EU álláspontja a két hét múlva esedékes uniós csúcson kezdhet kikristályosodni, ami egyúttal Magyar Péter miniszterelnök első ilyen találkozója lesz. Šefčovič elmondta, hogy nem a konfrontáció a cél, de a tagállami egyeztetés politikai iránymutatásait felhasználva folytatja majd tárgyalásait Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszterrel, aki várhatóan még ebben a hónapban Brüsszelbe látogat. Ugyan Ven-taoval személyesen is jó viszonyt ápol Šefčovič, a kínai kormány egy héttel ezelőtt arra figyelmeztette az Európai Uniót, hogy kész határozott válaszlépéseket tenni, amennyiben újabb intézkedések születnek a kínai export korlátozására. Eközben bár a fő fókusz most Kínára irányul, a biztos elmondta, hogy Greerrel is bíztató tárgyalásai voltak. Most, hogy az uniós intézmények kiegyeztek az USA-val kitárgyalt vámkedvezmények végrehajtásában, meg is érkezett az első jelentősebb előrelépés az acél- és alumíniumszármazékok terén. Itt az USA a két nyersanyagra mintegy 50 százalékos vámtételt alkalmaz, mivel Kína annyit termel belőlük, hogy komoly túlkapacitás alakult ki a globális piacon. Az EU esetében azonban az is a vámviták részévé vált, hogy az ezeket a fémeket tartalmazó gépeket, járműveket származékként kezdték kategorizálni, így sokszor 25 vagy annál is magasabb tarifát kellett fizetni utánuk az amerikai kereskedőknek. Šefčovič elmondása szerint most ezeknek a származékoknak egy „több milliárdos” része egyértelműen visszakerül a 15 százalékos vámplafon alá, és arra is emlékeztette Greert, hogy a két fél közt még tavaly nyáron létrejött megállapodás magában foglalta az ígéretet, hogy a bevezetése után további vámcsökkentéseken dolgozzanak. Bár most valóban sikerülhet kicsit kimozdítani a veremből az EU–USA kereskedelmi kapcsolatokat, messze nem az első alkalom volna ez arra, hogy miután a tárgyalók eredményes, előremutató egyeztetésekről számolnak be, Donald Trump amerikai elnök a semmiből újabb tarifákkal kezd fenyegetni a közösségi médiában. Bár ezeket a bejegyzéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni, mostanra egyre mérsékeltebb a rájuk érkező pánikreakció, hiszen egy ideje az amerikai legfelsőbb bíróság is kimondta, hogy Trump felhatalmazás nélkül használta korábbi vámfegyverét, és az abból összegyűlt bevételeket most elkezdhette visszafizetni az amerikai importőröknek. Címlapkép forrása: EU