● news.bsdnet.hu

A 2021–2027-es költségvetés kohéziós alapjából befagyasztott 4,2 milliárd euró felhasználásáról is dönteni kell. Ezekből környezetvédelmi, energetikai és vízügyi fejlesztések válnak lehetővé. Az aszály elleni védekezésben is fontos szerepe lesz, és 2029-ig lehet majd felhasználni. Ezeket a forrásokat korábban a magyar korrupciós problémák miatt fagyasztotta be az Európai Bizottság, és az ezekre vonatkozó mérföldkövek teljesítése után fogja csak folyósítani. A 16 milliárdon felül volt még kétmilliárd eurónyi forrás, amit már elbuktunk, például azért, mert politikusaink egy része nem volt hajlandó az elvárt módon, ahogyan azt az EU elvárta, kitölteni. Vitézy Dávid hangsúlyozta, költségvetési mozgásteret is jelent az uniós források hazahozatala. Vannak olyan beruházások is, amelyeket eddig nem szántak a Helyreállítási Alapba, de átmozgatják oda. Ilyen például a budapesti CAF-villamosok elszámolása, ami nettó többlet uniós pénzt jelent, ebből további beruházásokat indíthatnak. Új beruházásként tudtuk elfogadtatni 1,5 milliárd euró összértékben az elektromos hálózat fejlesztését. A megújuló energia arányát szeretnénk növelni az energiaellátásban – húzta alá a miniszter, hozzátéve: kifejezetten energiahálózat-fejlesztésre és tárolókapacitás-bővítésre fordítják ezt a forrást. Augusztus 31-ig a Magyar Fejlesztési Bankban tőkeemelést hajtanak végre, majd pályázati úton az áramszolgáltatók közreműködésével tudják felhasználni a pénzt. További 2 milliárd euró tőkeemelés lesz a Magyar Fejlesztési Bankban, az egyik cél a kis- és középvállalkozások fokozott támogatása, valamint egy bérlakás- és kollégiumfejlesztési program. Utóbbi esetében az uniós támogatás mellé a fejlesztőknek önerőt is bele kell vinni, de a pontos konstrukción még dolgoznak. Vitézy Dávid kiemelt egy 1,8 milliárd eurós tételt is a HÉV és vasúti járműpark megújítására. A HÉV-vonalakon teljes járműcsere jön, „Lázár János belebukott ebbe a beruházásba. Kiírtak egy tendert, amelyen egyetlen ajánlat sem érkezett, előtte nem csináltak semmit”. A miniszter szégyennek nevezte a távolsági flotta állapotát is, legalább 35 emeletes motorvonat beszerzésére kötöttek megállapodást. A 2021–2027-es költségvetés kohéziós alapjából befagyasztott 4,2 milliárd euró felhasználásáról is dönteni kell. Ezekből környezetvédelmi, energetikai és vízügyi fejlesztések válnak lehetővé. Az aszály elleni védekezésben is fontos szerepe lesz, és 2029-ig lehet majd felhasználni. Ezeket a forrásokat korábban a magyar korrupciós problémák miatt fagyasztotta be az Európai Bizottság, és az ezekre vonatkozó mérföldkövek teljesítése után fogja csak folyósítani. A 16 milliárdon felül volt még kétmilliárd eurónyi forrás, amit már elbuktunk, például azért, mert politikusaink egy része nem volt hajlandó az elvárt módon, ahogyan azt az EU elvárta, kitölteni. Vitézy Dávid szerint eddig az ország előfinanszírozott 2,6 milliárd forintot, amelyet olyan projektekre költöttek, amelyek már elkészültek, vagy amelyeket már befejeztek, ilyen például a lőkösházi vasútvonal felújítása. Így amellett, hogy ehhez a 2,6 milliárd euróhoz hozzájutunk, azt további, újabb fejlesztésekre lehet fordítani. Magyar Éva bejelentette, hogy Vitézy Dávid koordinálja az uniós források hazahozatalára vonatkozó munkát. A miniszter arról beszélt, a kormányülés legfontosabb témája is ez volt. 16,4 milliárd euróról van szó, és ez olyan fejlesztési célokat szolgál, amelyeket a magyar emberek is érezni fognak. Vitézy Dávid a részletekről elmondta, a legnagyobb tétel a Helyreállítási Alap, amely a koronavírus utáni gazdasági sokkhatásból történő kilábalást szolgálja. A legtöbb tagállam nagyrészt már felhasználta ezeket a forrásokat, augusztus 31. a határidő. Magyarország ehhez a forráshoz eddig nem fért hozzá, ez 10 milliárd eurót érint. A felhasználási tervet már az előző kormány is kidolgozta és benyújtotta, de a megvalósítás nem történt meg, a korrupciós kockázatok miatt Magyarország nem jutott forrásokhoz. Az elvárások teljesítésére az Orbán-kormány is tett „kísérletecskét”, de Vitézy Dávid szerint az összes feltétel teljesítését nem akarták vagy nem merték bevállalni, az egyik volt miniszter el is mondta, hogy például a vagyonnyilatkozati kötelezettségek tekintetében tudatosan nem teljesítették az elvárást. Vitézy Dávid elárulta, újra kellett tárgyalni a terveket, valamint a szupermérföldkövek teljesítését. Ideológiai kérdéseket, Ukrajna csatlakozásával összefüggő kérdéseket, migrációs kérdéseket az Európai Bizottság nem vetett fel a tárgyalásokon, és a magyar kormány sem – húzta alá Vitézy Dávid. A közlekedési és beruházásügyi miniszter kitért arra is, hogy az egyeztetések Brüsszellel csak és kizárólag azon feltételek mentén zajlottak, amelyek nyilvánosak 2022 óta, semmilyen más megállapodás nem született. A szupermérföldkövek magyar jogba történő átültetését keretező törvénycsomagot a jövő héten a szakminiszter beterjeszti, a parlamentnek el kell fogadnia, és utána jöhetnek az uniós pénzek. Másfelől a helyreállítási tervet felülvizsgálják, hogy mi mentén és mire költik egészen pontosan a helyreállítási alap pénzeit. Ezt is a jövő héten véglegesíti a kormány. Ezután szabadítják fel a forrásokat Brüsszelben, amit utána Magyarország le is hív, mert el kell kezdeni a teljesítést. Magyarországra érkezhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, már folyamatban vannak a tárgyalások egy közeljövőben esedékes látogatásról. Magyar Péter bejelentette, hogy megállapodást kötöttek az ukrán féllel a magyar kisebbség jogainak biztosításáról, ami a feltétele annak, hogy a kormány jóváhagyja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Magyar Péter miniszterelnök, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy héttel ezelőtt jelentette be , hogy politikai megállapodást kötöttek az uniós forrásokról. Magyarország számára így 16,4 milliárd euró válhat elérhetővé. A Magyar-kormány három szóvivőjének – Szondi Vandának, Magyar Évának, valamint Köböl Anitának – a tájékoztatója 10 órakor kezdődik. Az eseményen első alkalommal vesz részt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Köszöntjük olvasóinkat az Index közvetítésében!