● news.bsdnet.hu

A polgárháború elzárta a világ elől, most több tucatnyi eddig sosem látott élőlény bukkant elő. A tudományos expedíciók világa sokak számára talán csak a klasszikus kalandregények lapjairól ismerős, a valóságban azonban a biológiai felfedezések egyik legizgalmasabb aranykorát éljük. A The Wilderness Project nevű szervezet kutatói egy nagyszabású biodiverzitási felmérés (Cassai Life Atlas) keretében vették górcső alá Angola egyik legeldugottabb szegletét, a Lisima-fennsíkot. Az eredmények minden várakozást felülmúltak: a szakemberek több mint 70, a tudomány számára eddig teljesen ismeretlen állat- és növényfajt azonosítottak a kevéssé kutatott régióban. Rob Taylor, az expedíció vezetője és természetvédelmi ökológus elmondta, hogy egy ilyen változatos, specialistákból álló csapattal a terepen dolgozni egyszerre volt hatalmas kiváltság és leírhatatlan szakmai izgalom. Olvass tovább... Olvass tovább... A Lisima-fennsík bizarr élőlényei A dokumentált élőlények listája egészen elképesztő evolúciós alkalmazkodásokról tanúskodik. A felfedezések egyik legnagyobb sztárja kétségkívül egy eddig leíratlan koszorús rákpókfaj (Smodicinus sp. nov.), amely különleges tulajdonsággal bír: ultraibolya (UV) fény alatt élénk kék színben fluoreszkál. Emellett találtak egy olyan új keresztespókfajt is (Paraplectana sp. nov.), amely mesterien katicabogárnak álcázza magát, így jelezve a ragadozóknak, hogy nem lenne belőle jó falat. A rovarvilág kutatói sem maradtak trófea nélkül: több mint 100 szitakötőfajt rögzítettek, amelyek közül 34-et még sosem láttak a régióban, 8 pedig teljesen új a tudomány számára, valamint három új szöcskefajt, köztük egy bizarr külsejű páncélos tücsköt (Enyaliopsis sp. nov.) is találtak. A lepkék és molyok csoportjában még látványosabbak az arányok: a több mint 1000 dokumentált egyed közül a molyfajok mintegy 6 százaléka, körülbelül 60 faj bizonyult vadonatújnak. Olvass tovább... Olvass tovább... A háború utáni újjáéledés A Lisima-fennsík nemcsak a különleges pókok, hüllők és kétéltűek miatt bír felbecsülhetetlen értékkel. Az itteni forrásvidékek és mocsarak táplálják Afrika legfontosabb folyórendszereit, köztük az Okavangót, a Zambézit, a Kongót és a Cuanzát. Ez a vízgyűjtő terület így közvetve több ezer kilométerrel odébb is biztosítja a biológiai sokszínűséget és a helyi közösségek megélhetését. Angola hosszú éveken át tartó politikai bizonytalansága, a polgárháborús időszak és a hátrahagyott taposóaknák miatt a régió évtizedekig teljesen megközelíthetetlen volt a nemzetközi tudomány számára. A területek aknamentesítése és az utak megnyitása után azonban végre lehetőség nyílik a megóvásukra. A szervezet célja, hogy a kutatási adatok segítségével 2030-ig mintegy 1,2 millió négyzetkilométeres területet helyezzenek természetvédelmi oltalom alá, megőrizve Angola egyedülálló természeti örökségét a jövő generációi számára. forrás: iFLScience