● news.bsdnet.hu

Köböl Anita kormányszóvivő a további döntésekről elmondta: Köböl Anita azt is bejelentette, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara választási rendszerét felülvizsgálják, mert az szerintük nem biztosít valódi versenyt. Új, átláthatóbb és igazságosabb választási rendszer kialakítását kezdeményezik. Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok is jönnek. Magyar Éva elárulta, a kormány döntött a pedagógusok teljesítményértékelésének megújításáról. Szükség van a teljesítményértékelésre, de ez a rendszer a jelenlegi formájában aránytalanul nagy adminisztratív terhet ró a pedagógusokra és nem ad valós képet a pedagógusok munkájáról – vélekedett Magyar Éva. A jelenlegi teljesítményértékelési rendszert már a következő tanévben eltörlik. A pártfinanszírozás és a pártalapítványok támogatása is megváltozik és ezt egy képlet alapján kell a jövőben kiszámolni, amely majd megjelenik a Magyar Közlönyben. A kabinetülésen felmerült, pontos képet kell kapni arról a jövőben, hogy egy-egy pártnak mekkora a társadalmi beágyazottsága. Magyar Péter ezért azt javasolta, hogy a pártok igyekezzenek növelni saját támogatottságukat. Köböl Anita kormányszóvivő a további döntésekről elmondta: Szondi Vanda szóvivő arról beszélt, hogy a képvislői keretek és fizetések csökkentésével is foglalkozott a kormányzat. Jelenleg 24 jogcímen lehet külföldiként munkát vállalni, így nem lehet tudni, hogy pontosan hányan jöttek és milyen jogcímen vállaltak munkát. A külföldről jött munkavállalók olcsóbban dolgoznak és ez hátrány a magya munkaerő számára. A munkaerő-kölcsönzők eddig három államból hozhattak be dolgozókat, mától azonban ez már tilos. Akik itt vannak maradhatnak, de továbbiakat nem hozhatnak be. Vitézy Dávid kitért arra is, hogy a törvényjavaslat része lesz a vagyonnyilatkozati rendszer reformja: részletesebb és alaposabb vagyonnyilatkozatokat írnak elő minden közszereplőnél. A hatósági felülvizsgálatra is létrejön a megfelelő jogszabályi felhatalmazás az Integritás Hatóság számára. „Ha valaki kifelejt egy vadászkastélyt, egy jachtot, egy fél lakást a vagyonnyilatkozatából, akkor ezt a hatóság ellenőrizni tudja” – húzta alá Vitézy Dávid. A hatóságnak hozzáférése lesz minden olyan adatbázishoz, ahol ellenőrizheti ezeket az adatokat. Egy hiánypótlási kör után az erre felhatalmazott testület megindíthatja a tisztségtől való megfosztás eljárását. A vagyonnyilatkozatból való lényeges információ elhallgatása esetére 2 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli sújtani a törvényjavaslat azt, aki így jár el – hangsúlyozta Vitézy Dávid. Vádkorrekciós eljárást is létrehoznak, az Integritás Hatóságnak joga lehet kikényszeríteni a bíróság előtt a nyomozás folytatását. A hatóság a közbeszerzéseknél is beavatkozhat szükség esetén. Szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, az állami támogatások elszámolása, valamint átláthatóvá teszik a magántőkealapok szabályozását is. Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, pedig ez nem volt része az elvárásoknak – folytatta Vitézy Dávid. A miniszter szerint a bizottság valójában egy szabályozatlan és a közérdekkel ellentétes privatizációként azonosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozását. A bizottság azt kérte, hogy egy bonyolult szabályrendszert vezessenek be, „ami valójában működésképtelenségi helyzetet hozott volna létre”, de átvágva a gordiuszi csomót a kormány azt javasolja, az alapítványok kerüljenek vissza az államhoz. A felsőoktatási intézményeket nem fenntartó kekvák esetében augusztus 31-ig tesznek javaslatot arra, hogy visszakerüljenek állami fenntartásba. Ahol mások is tettek vagyont az alapítványokba, ott az érintett vagyon elkülönítése és visszaadása megtörténik. Állami körbe az kerül vissza, ami állami is volt. Ami az egyetemeket illeti: nincs arról döntés, hogy egyetlen működési formát tartanak elképzelhetőnek, egyeztetni kell arról, hogy milyen működési forma a célravezető. A miniszter beszélt egyéb témákról is, amelyek a kormány napirendjén szerepeltek. A Budapest-Belgrád vasútvonal eddigi döntéseinek felülvizsgálata is következik, beleértve a közbeszerzést, például azért, hogy miért kellett Mészáros Lőrinc cégét amerikai dollárban kifizetni, amely által példátlanul drága lett a projekt. Kezdeményezik, hogy a Budapest-Belgrád projekt minden dokumentumát hozzák nyilvánosságra. Ehhez kell a kínai állam hozzájárulása is, mert nemzetközi szerződésről van szó. Kormányrendelet módosítás is érkezik - egy társadalmi egyeztetés után -, amely arról szól, hogy bárki megnézheti majd, hogy milyen épület engedélyezési tervek zajlanak. Az építéshatósági eljárásokat két éve Lázár János kezdeményezésére módosították és korlátozták az ügyféljogokat, ez most megváltozik és szélesíteni fogják a jogokat. A köztéri vizuális szennyezésről is döntöttek, vagyis a köztereken a jövőben ne lehessen másokat alázó, gyalázó kampányokat folytatni nagy plakátokon. A plakátok okozta műanyag és a vizuális szennyezés nincs arányban azzal, amennyi információt, tájékoztatást ezek hordoznak a választók számára.  Nem lehet majd óriás reklámhálókkal sem beborítani az épületeket. A jogszabály átadja az önkormányzatoknak a jogokat, hogy ők döntsék el, helyben milyen kültéri reklámokat engedélyeznek. Vitézy Dávid hangsúlyozta, költségvetési mozgásteret is jelent az uniós források hazahozatala. Vannak olyan beruházások is, amelyeket eddig nem szántak a Helyreállítási Alapba, de átmozgatják oda. Ilyen például a budapesti CAF-villamosok elszámolása, ami nettó többlet uniós pénzt jelent, ebből további beruházásokat indíthatnak. Új beruházásként tudtuk elfogadtatni 1,5 milliárd euró összértékben az elektromos hálózat fejlesztését. A megújuló energia arányát szeretnénk növelni az energiaellátásban – húzta alá a miniszter, hozzátéve: kifejezetten energiahálózat-fejlesztésre és tárolókapacitás-bővítésre fordítják ezt a forrást. Augusztus 31-ig a Magyar Fejlesztési Bankban tőkeemelést hajtanak végre, majd pályázati úton az áramszolgáltatók közreműködésével tudják felhasználni a pénzt. További 2 milliárd euró tőkeemelés lesz a Magyar Fejlesztési Bankban, az egyik cél a kis- és középvállalkozások fokozott támogatása, valamint egy bérlakás- és kollégiumfejlesztési program. Utóbbi esetében az uniós támogatás mellé a fejlesztőknek önerőt is bele kell vinni, de a pontos konstrukción még dolgoznak. Vitézy Dávid kiemelt egy 1,8 milliárd eurós tételt is a HÉV és vasúti járműpark megújítására. A HÉV-vonalakon teljes járműcsere jön, „Lázár János belebukott ebbe a beruházásba. Kiírtak egy tendert, amelyen egyetlen ajánlat sem érkezett, előtte nem csináltak semmit”. A miniszter szégyennek nevezte a távolsági flotta állapotát is, legalább 35 emeletes motorvonat beszerzésére kötöttek megállapodást. A 2021–2027-es költségvetés kohéziós alapjából befagyasztott 4,2 milliárd euró felhasználásáról is dönteni kell. Ezekből környezetvédelmi, energetikai és vízügyi fejlesztések válnak lehetővé. Az aszály elleni védekezésben is fontos szerepe lesz, és 2029-ig lehet majd felhasználni. Ezeket a forrásokat korábban a magyar korrupciós problémák miatt fagyasztotta be az Európai Bizottság, és az ezekre vonatkozó mérföldkövek teljesítése után fogja csak folyósítani. A 16 milliárdon felül volt még kétmilliárd eurónyi forrás, amit már elbuktunk, például azért, mert politikusaink egy része nem volt hajlandó az elvárt módon, ahogyan azt az EU elvárta, kitölteni. Vitézy Dávid szerint eddig az ország előfinanszírozott 2,6 milliárd forintot, amelyet olyan projektekre költöttek, amelyek már elkészültek, vagy amelyeket már befejeztek, ilyen például a lőkösházi vasútvonal felújítása. Így amellett, hogy ehhez a 2,6 milliárd euróhoz hozzájutunk, azt további, újabb fejlesztésekre lehet fordítani. Magyar Éva bejelentette, hogy Vitézy Dávid koordinálja az uniós források hazahozatalára vonatkozó munkát. A miniszter arról beszélt, a kormányülés legfontosabb témája is ez volt. 16,4 milliárd euróról van szó, és ez olyan fejlesztési célokat szolgál, amelyeket a magyar emberek is érezni fognak. Vitézy Dávid a részletekről elmondta, a legnagyobb tétel a Helyreállítási Alap, amely a koronavírus utáni gazdasági sokkhatásból történő kilábalást szolgálja. A legtöbb tagállam nagyrészt már felhasználta ezeket a forrásokat, augusztus 31. a határidő. Magyarország ehhez a forráshoz eddig nem fért hozzá, ez 10 milliárd eurót érint. A felhasználási tervet már az előző kormány is kidolgozta és benyújtotta, de a megvalósítás nem történt meg, a korrupciós kockázatok miatt Magyarország nem jutott forrásokhoz. Az elvárások teljesítésére az Orbán-kormány is tett „kísérletecskét”, de Vitézy Dávid szerint az összes feltétel teljesítését nem akarták vagy nem merték bevállalni, az egyik volt miniszter el is mondta, hogy például a vagyonnyilatkozati kötelezettségek tekintetében tudatosan nem teljesítették az elvárást. Vitézy Dávid elárulta, újra kellett tárgyalni a terveket, valamint a szupermérföldkövek teljesítését. Ideológiai kérdéseket, Ukrajna csatlakozásával összefüggő kérdéseket, migrációs kérdéseket az Európai Bizottság nem vetett fel a tárgyalásokon, és a magyar kormány sem – húzta alá Vitézy Dávid. A közlekedési és beruházásügyi miniszter kitért arra is, hogy az egyeztetések Brüsszellel csak és kizárólag azon feltételek mentén zajlottak, amelyek nyilvánosak 2022 óta, semmilyen más megállapodás nem született. A szupermérföldkövek magyar jogba történő átültetését keretező törvénycsomagot a jövő héten a szakminiszter beterjeszti, a parlamentnek el kell fogadnia, és utána jöhetnek az uniós pénzek. Másfelől a helyreállítási tervet felülvizsgálják, hogy mi mentén és mire költik egészen pontosan a helyreállítási alap pénzeit. Ezt is a jövő héten véglegesíti a kormány. Ezután szabadítják fel a forrásokat Brüsszelben, amit utána Magyarország le is hív, mert el kell kezdeni a teljesítést. Magyarországra érkezhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, már folyamatban vannak a tárgyalások egy közeljövőben esedékes látogatásról. Magyar Péter bejelentette, hogy megállapodást kötöttek az ukrán féllel a magyar kisebbség jogainak biztosításáról, ami a feltétele annak, hogy a kormány jóváhagyja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Magyar Péter miniszterelnök, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy héttel ezelőtt jelentette be , hogy politikai megállapodást kötöttek az uniós forrásokról. Magyarország számára így 16,4 milliárd euró válhat elérhetővé. A Magyar-kormány három szóvivőjének – Szondi Vandának, Magyar Évának, valamint Köböl Anitának – a tájékoztatója 10 órakor kezdődik. Az eseményen első alkalommal vesz részt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Köszöntjük olvasóinkat az Index közvetítésében!