● news.bsdnet.hu

Amennyiben valaki 2026-ban az elmúlt évben történő nyugdíj-megállapítás mellett dönt, lehetősége van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is teljesültek. Azonban több dologtól is függ a nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása, amelyek közül az egyik legfontosabb az összeg nagyságrendje, amelyet befolyásol, hogy melyik évben történik meg − írja az Adó Online . Ha a nyugdíj-jogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól érdemes kérni az ellátást. A különbséget a következő feltételek jelentik: A nyugdíj összegének kiszámítására mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámokat veszik figyelembe. Ezekkel a szorzószámokkal történik a korábbi évek kereseteinek szintre hozása a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez. Ezek, az évente meghatározott szorzók nagyon jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint. A 2026-os szorzók alapján mintegy kilenc százalékkal magasabb lehet a nyugdíj összege. Abban az esetben, ha 2026-ban mégis a korábbi évben, 2025-ben történő nyugdíj megállapítás mellett dönt az, aki nyugdíjba kíván vonulni, lehetősége van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek. Visszamenőlegesen is kifizetik a nyugdíjat, így a döntésnél az is szempont lehet, hogy a visszamenőleges igénybejelentés esetén egy összegben a több havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás is megérkezik, és ha ebben a korábbi időszakban dolgozott is az érintett személy, utólag a levont társadalombiztosítási járulékot is rendezni kell. Ez a visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség a hat hónapos határidőre tekintettel csak június végéig lehetséges az előző évre vonatkozóan. A nyugdíjtörvény szerint a nyugellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Azaz júniusi időpontú igénybejelentés esetén a júniust megelőző hatodik hónaptól, vagyis az előző év december hónapjától lehet kérni a nyugellátás megállapítását hat hónapra visszamenőleg, júliusban már csak a tárgyév első hónapjától. Az időpont kiválasztásánál célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 41 év 345 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet (ennél a példánál a 42 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati idő éveknek van jelentősége. A fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek. Ha egy nő 2025-ben már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2025-ben, vagy majd csak 2026-ban, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel. Ha a körülmények megengedik, nem szükséges azonnal a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni. Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább munkavégzés a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja. Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. Ha mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérik a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, társadalombiztosítási járulékot már nem. (Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Christoph Soeder / picture alliance / Getty Images) Kövesse az Indexet Facebookon is!