● news.bsdnet.hu

A védelmi infrastruktúra megerősítését még Andrej Belouszov akkori új védelmi miniszter rendelte el azzal a céllal, hogy megóvja a harci repülőgépeket az ukrán dróntámadásoktól és a kazettás harci résszel felszerelt ATACMS ballisztikus rakétáktól. 2025 nyarára már tizennégy légibázison, köztük a megszállt Krím-félszigeten is rögzítették a védművek építését. Teljesen új fedezékek kialakítására volt szükség, mert a modernizált Szu-30-as, Szu-34-es és Szu-35-ös vadászgépek túl nagyok a szovjet időkből maradt, szabványos 2A13-as hangárokhoz, a tágasabb 2A19-es típusból pedig a szovjet érában alig építettek az Oroszországi SZSZK területén. Orosz katonai szakértők és elemzők beszámolói szerint az ukrán drónok már sikeres csapásokat mértek ezekre a vasbeton repülőgép-fedezékekre is. Egy orosz katonai blogger a közelmúltban részletesen bemutatott egy olyan konkrét esetet, amikor az ukrán erők pilóta nélküli repülőeszközzel értek el közvetlen találatot. Az orosz források egyelőre megosztottak abban a kérdésben, hogy ez már egy új, rendszerszintű ukrán képességet jelez, vagy csupán egyedi esetről van szó. Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat szerint az ukrán közepes hatótávolságú csapásmérő drónokat az utóbbi időben lényegesen nagyobb tömegű robbanóanyaggal szerelték fel, az FP-2 típusú drónok akár 200 kilogrammal is indíthatók a gyártó szerint. Összehasonlításképpen, a szovjet tervezésű 2A13-as fedezékek falai nagyjából 60 centiméter vastag betonból készültek, míg az újabb, 2A19-es típusok 50 centiméteres vasbeton szerkezettel és belső acélbéléssel rendelkeznek, azonban ezeket elsősorban a hagyományos bombák közvetett repeszhatása és a kazettás lőszerek ellen tervezték. Hangar alert: New hangars have been built at the Russian Airbase in Marynivka, Volgogoad region, where the Su-24M/MR (and now the Su-34) are based.Construction began last November, and satellite images still show construction equipment. pic.twitter.com/TbHISE8slT https://t.co/TbHISE8slT Bár az újonnan felhúzott orosz fedezékek pontos szerkezete nem ismert, nem valószínű, hogy a 2024-es tervezés során elvégzett kockázatelemzések számoltak volna a folyamatosan növekvő tömegű drón-harci részekkel. Az FP-2 jelenlegi robbanótöltetének pontos típusát titokban tartják, de elképzelhető, hogy a Storm Shadow és SCALP cirkálórakétáknál alkalmazott BROACH rendszerhez hasonló, többlépcsős romboló harci részt használnak. Ennél a megoldásnál egy kumulatív töltet lyukat üt a védőburkolaton, majd a fő harci rész a létesítmény belsejébe behatolva robban fel. Ráadásul a közvetlen áthatolás nem is feltétlenül szükséges a hangárokban álló repülőgépek megrongálásához. Egy kellően nagy erejű rombolótöltet robbanása a betonfalak és födémek belső oldalán repeszleválást idézhet elő. Ennek során a belső felületről nagy sebességgel leváló betontörmelék másodlagos repeszként viselkedve súlyos sérüléseket okozhat a bent parkoló eszközökben. Arra, hogy az ukrán erők már alkalmazzák ezt a taktikát, konkrét jelek utalnak, április végén ugyanis az ukrán különleges műveleti erők sikeres csapást mértek a krími Ovrazsszkojenál található, Iszkander hadműveleti-taktikai rakétarendszereket rejtő megerősített fedezékekre, amelyek szerkezetileg rendkívül hasonlítanak a repülőgép-hangárokra. Amennyiben az ilyen típusú támadások rendszeressé válnak, a következmények messze túlmutatnak majd az egyes haditechnikai eszközök elvesztésén. Ez a fejlemény alapjaiban áshatja alá az orosz katonai repülőterek biztonságos működését, és teljesen feleslegessé teheti a védművek kiépítésébe fektetett időt és a hatalmas anyagi erőforrásokat. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images