● news.bsdnet.hu

Mpox-vírusos mintákat találtak a poggyászukban. Komoly visszhangot váltott ki az Egyesült Államokban egy olyan ügy, amelyben két virológust azzal vádolnak, hogy megfelelő engedélyek nélkül próbáltak bejuttatni mpox-vírusmintákat ( majomhimlő ) az országba. A történet nemcsak a biológiai biztonság kérdéseire irányítja rá a figyelmet, hanem arra is, milyen szigorú szabályok vonatkoznak a fertőző kórokozók nemzetközi szállítására. Az amerikai hatóságok vádat emeltek két kutató ellen, akik egy kiemelten fontos virológiai kutatóközpontban dolgoztak. A vád szerint olyan mintákat próbáltak behozni az Egyesült Államokba, amelyek inaktivált – vagyis laboratóriumi eljárással fertőzésképtelenné tett – mpox-vírust tartalmaztak, emellett a nyomozók szerint félrevezető információkat adtak a vám- és határvédelmi szerveknek. A két kutatót még januárban állították meg a detroiti repülőtéren, miután Kongó-Brazzaville-ből érkeztek vissza az országba. A vizsgálat során több mint száz fiolát találtak a poggyászukban. Az amerikai szövetségi ügyészek közlése szerint a laboratóriumi elemzésre kiválasztott minták többségében kimutatták az inaktivált mpox-vírus jelenlétét. Első hallásra sokan úgy gondolhatják, hogy egy fertőzésképtelenné tett vírus nem jelent veszélyt. A probléma azonban nem feltétlenül magukban a mintákban rejlik, hanem abban, hogy a fertőző ágensek szállítását rendkívül szigorú nemzetközi és amerikai szabályok szabályozzák. A kutatási célból szállított biológiai anyagokat megfelelő engedélyekkel, pontos dokumentációval és speciális csomagolásban kell mozgatni. A hatóságok szerint a jelen ügyben nemcsak az engedélyezési folyamatokkal lehetett probléma, hanem azzal is, hogy a kutatók állítólag nem vallották be pontosan, milyen anyagokat visznek magukkal. Az ügyészség szerint a két férfi akár öt év szabadságvesztéssel is szembenézhet. Az ügyet különösen érzékennyé teszi, hogy a kutatók egy olyan laboratóriumi környezetben dolgoztak, ahol a legveszélyesebb kórokozók vizsgálatára is lehetőség van. Az ilyen létesítményekben rendkívül szigorú biztonsági előírásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a veszélyes mikroorganizmusok ne kerülhessenek ki a laboratóriumi környezetből. A hatóságok egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részleteket arról, hogy a kutatók pontosan milyen kutatási céllal szállították a mintákat, illetve hogy azok felhasználása milyen tudományos programhoz kapcsolódott volna. Az mpox – korábbi nevén majomhimlő – egy vírusos fertőző betegség, amelyet az Orthopoxvirus nemzetségbe tartozó vírus okoz. A kórokozót először 1958-ban azonosították laboratóriumi majmok között kialakult megbetegedések során, innen származik a korábbi elnevezése is. Az első emberi esetet 1970-ben dokumentálták a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Hosszú időn át elsősorban Közép- és Nyugat-Afrika egyes régióiban fordult elő, jellemzően fertőzött állatokkal való érintkezés után. A vírus többféle módon is átadható. A fertőzés kialakulhat fertőzött személlyel történő szoros testi kontaktus során, a bőrelváltozásokkal vagy testváladékokkal való érintkezés útján, illetve bizonyos esetekben légúti váladékok közvetítésével is. A világ figyelme 2022-ben fordult ismét a betegség felé, amikor számos olyan országban jelentek meg esetek, ahol korábban nem fordult elő endémiásan. A járványügyi vizsgálatok ekkor igazolták, hogy a vírus szexuális érintkezés során is hatékonyan terjedhet, ami jelentősen hozzájárult a nemzetközi esetek számának növekedéséhez. Az mpox általában lázzal , fejfájással , izomfájdalmakkal, nyirokcsomó-duzzanattal és általános rossz közérzettel kezdődik. Néhány nappal később jellegzetes bőrtünetek jelenhetnek meg. A kiütések kezdetben apró foltokként indulnak, majd hólyagokká és gennyes elváltozásokká alakulhatnak. A bőrelváltozások gyakran fájdalmasak, és több hét alatt gyógyulnak meg. A legtöbb beteg teljesen felépül, de bizonyos esetekben – különösen legyengült immunrendszer esetén – súlyos szövődmények is kialakulhatnak. Az elmúlt években az mpox több hullámban okozott járványokat Afrikában és más kontinenseken is. Az Afrikai Unió egészségügyi szervezete 2026 elején arról számolt be, hogy a kontinensen jelentősen csökkent az új esetek száma, ezért a betegséget már nem tekintik közegészségügyi vészhelyzetnek. Ennek ellenére a vírus továbbra sem tűnt el. A WHO adatai szerint 2025 első hét hónapjában világszerte több mint 34 ezer laboratóriumilag igazolt esetet jelentettek, és 138 halálesetet hoztak összefüggésbe a fertőzéssel. A mostani eset rávilágít arra, hogy a fertőző kórokozókkal kapcsolatos kutatások során mennyire fontos a szabályok pontos betartása. Még akkor is, ha a minták inaktiváltak és nem képesek fertőzést okozni, a nemzetközi szállításuk szigorú ellenőrzés alatt áll. A nyomozás várhatóan még hónapokig folytatódik, és egyelőre nem ismert, hogy a bíróság végül milyen következtetésre jut a kutatók szándékait illetően. Az ügy azonban már most komoly vitát indított el a tudományos kutatás szabadsága, a biológiai biztonság és a nemzetközi járványvédelmi szabályok kapcsolatáról. Majomhimlő vagy övsömör? Hasonlóak a tünetek, de van egy fontos különbség köztük Igen. Bár a fertőzés leggyakrabban szoros testi kontaktussal terjed, bizonyos esetekben fertőzött ágynemű, törölköző, ruha vagy más szennyezett tárgy közvetítésével is átadható. Igen. Egyes himlő elleni vakcinák védelmet nyújthatnak az mpox-fertőzéssel szemben is. Ezeket elsősorban fokozott kockázatnak kitett személyek számára ajánlják. A tünetek általában a fertőzést követő 5–21 napon belül jelentkeznek. A legtöbb esetben körülbelül egy-két hét telik el a fertőzés és az első panaszok megjelenése között. A kisgyermekek, a várandós nők és a legyengült immunrendszerű személyek nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve a súlyosabb lefolyás szempontjából. Bár mindkét betegség okozhat hólyagos kiütéseket, az mpox esetében gyakori a nyirokcsomók duzzanata, és a bőrelváltozások általában egyszerre, azonos fejlődési stádiumban jelennek meg. A két betegséget eltérő vírusok okozzák. Igen. A mélyebb bőrelváltozások gyógyulása után hegek vagy pigmentációs eltérések maradhatnak vissza, különösen akkor, ha a hólyagokat vakargatták vagy elfertőződtek. # majomhimlő Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on , az Instagramon vagy a X -en, Tiktok -on is!